 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Független Szociáldemokrata Párt
kénytelen bevallani, hogy elbizonytalanodott, miután a Magyar
Szocialista Párt szerint pártunk ,,szociáldemokrata - és baloldali
nézeteket is vall,, , viszont a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
szerint csak ,,úgynevezett szociáldemokrata,, szervezet vagyunk."
SZER, A munka világa:
Te éhes proletár
"A kérgestenyerűek türelme igencsak acélossá edződött az utóbbi
négy évtized alatt, hiszen a nevükben annyi mindent cselekedett az
egyeduralmú hatalom, hogy azt a szélárnyékba húzódva figyelik, mi is
történik a kiutat kereső hetekben, hónapokban. Annyi bizonyos, hogy
a változások szenvedő alanyai megint ők. A kiskeresetűek, a máról
holnapra tengődők, a szűk, nyirkos, komfortnélküli lakásban élők, az
esztendők óta ingázó kétlakiak, a túlórázásokba rokkantak,
szakképzetlenek és a helytelen iparszervezések áldozatai kerülnek
nagyon nehéz helyzetbe."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Szavazás 1990. főcím: Mi a szavazati jog?
|
A választójogosultak száma, a szavazásból kizártak számának
alakulása egy ország demokratikus berendezkedésének kifejező
mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó
harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik
központi kérdésévé és mintegy 100 évnek kellett eltelnie, hogy
legalább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog
általánossága.
Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi
előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló
1848-49 évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott
választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni
cenzusokkal 4-5 százalékra zsugorították vissza. A század végi
poltikai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános
választójogokért folyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet
játszik as alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat
elodázza és a kirobbant első vilgháború miatt félre is teszi.
1918-19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az
általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kormányzat nem
tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a
huszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A
valóban általános választójogot a 1945. évi VIII. törvény teremtette
meg, amikor az állampolgárok 56 szálékának volt szavazati joga. Ma
ez az állampolgárok 65-70 százalékáról mondható el.
alc. Akik nem szavazhatnak
Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként
leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van.
Ezek közül megfosztja a választójogtól azt
1/ aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlátozott,
2/ akit a bíróság mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától
eltiltott,
3/ akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés büntetését tölti
4/ akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt.
Ezen kívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az
állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem
szerveznek) vagy nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes
lakóhelye. (folyt.)
1990. január 23., kedd 15:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|