|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyilatkozat
"A Független Szociáldemokrata Párt
kénytelen bevallani, hogy elbizonytalanodott, miután a Magyar
Szocialista Párt szerint pártunk ,,szociáldemokrata - és baloldali
nézeteket is vall,, , viszont a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
szerint csak ,,úgynevezett szociáldemokrata,, szervezet vagyunk."
SZER, A munka világa:
Te éhes proletár
"A kérgestenyerűek türelme igencsak acélossá edződött az utóbbi
négy évtized alatt, hiszen a nevükben annyi mindent cselekedett az
egyeduralmú hatalom, hogy azt a szélárnyékba húzódva figyelik, mi is
történik a kiutat kereső hetekben, hónapokban. Annyi bizonyos, hogy
a változások szenvedő alanyai megint ők. A kiskeresetűek, a máról
holnapra tengődők, a szűk, nyirkos, komfortnélküli lakásban élők, az
esztendők óta ingázó kétlakiak, a túlórázásokba rokkantak,
szakképzetlenek és a helytelen iparszervezések áldozatai kerülnek
nagyon nehéz helyzetbe."
|
|
|
|
|
|
|
Japán változtat óvatos beruházáspolitikáján?
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 23. csütörtök (MTI-TUD) - Miközben a japán kormány óvatos marad, a távol-keleti ország vállalatai kezdenek fokozódó érdeklődést tanúsítani a kelet-európai térség iránt - állapítja meg csütörtökön címoldalon közölt elemzésében az Asahi Evening News. A japán vállalatok eddig kevés figyelmet fordítottak Kelet-Európára, mivel a térség szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval, földrajzilag is távol esett a szigetországtól és történelmi kapcsolatok sem fűzték Japánt ennek a régiónak az országaihoz.
Ezzel magyarázható, hogy a japán külkereskedelmi szervezet, a Jetro kimutatása szerint míg a múlt év végén az NSZK-nak 53 vegyes vállalata volt Kelet-Európában és Ausztria 52, addig a világ többi részén rendkívül aktív, tőkeerős japán cégeknek csak kilenc: négy Bulgáriában és öt Magyarországon. Az írás részletesen kitér a Suzuki együttműködési tárgyalásokra, idézve a japán kisautógyártó cég vezetőinek azt a kijelentését, hogy a tárgyalások Magyarországgal lezárultak, a vállalat döntése van hátra. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a japán vállalatok a vegyes vállalatok létesítése során komoly akadályba ütköznek, mivel a kormány vonakodik attól, hogy hiteleket nyújtson az eladósodottsággal küzdő kelet-európai országoknak. Az Asahi azonban valószinűsíti, hogy a politikai és gazdasági reformok láttán a tokiói kormány változtat magatartásán. Azt is feltételezi, hogy a kormány nem habozik tovább abban a kérdésben, hogy az ellenőrzése alá tartózó export-import bankon keresztül hiteleket nyújtson-e Kelet-Európa reformországainak. A pozitív döntés válasz lesz a párizsi csúcstalálkozón a hét vezető tőkés ország által hozott állásfoglalásra, amely Magyarország és Lengyelország támogatását helyezte kilátásba. A cikk szerint a tokiói kormány éppen ezért részletes segítségnyújtási programot dolgozott ki, amelyet a 24-ek november 24-i brüsszeli tanácskozásán terjesztenek elő.+++
1989. november 23., csütörtök 08:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|