|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz és az SZDSZ nyílt levele Németh Miklóshoz
"... máris tanú van rá, hogy az Állambiztonsági
Szolgálat kebelében folyik a nyomok eltüntetése, a rendszeres
iratmegsemmisítés.
Ennek veszélyére január 10-én figyelmeztettük Kámán József
katonai főügyész urat, a vizsgálat vezetőjét, hangsúlyozva, hogy a
zárolási parancsot ki kellene terjeszteni a megyei főkapitányságokon
és a BRFK-n működő belbiztonsági csoportokra is. A katonai főügyész
úr ennek ellenére csak azt követően rendelte el az iratzárolást - s
még ekkor is csak a BRFK-ra vonatkozóan -, hogy egy nappal később a
BRFK egy tisztje bejelentést tett nála az akkor már három napja
folyó aktamegsemmisítésről. A megyei főkapitányságokon mind ez ideig
szabadon folytatódhat a bizonyítékok eltüntetése.
Ezért nyomatékosan felkérjük a Miniszterelnök Urat, hogy
késlekedés nélkül szerezzen érvényt a január 5-i memorandumunkban
foglaltaknak. A legsürgősebbnek a személyi következmények azonnali
levonását tartjuk."
SZER, Késő esti mai nap:
SZDSZ nagygyűlés Budapesten
"Kis János az egy hete kirobbant lehallgatási botrányt mérlegelte
nagyhatású beszédében. Mint elmondotta: aggodalomra adnak okot azok
a lépések, amelyek az ügy kivizsgálására eddig történtek. - Kiderült
ugyanis, hogy Horváth István belügyminiszter három nappal azelőtt
zároltatta az állambiztonsági szolgálat iratait, mint az ügy
kivizsgálásával megbízott katonai fűügyész, mely utóbbi mulasztást
követett el azzal is, hogy sem a Budapesti Renndőr-főkapitányság,
sem a megyei rendőrkapitányságok iratait nem zároltatta. Így tehát a
belügy emberei megsemmisíthették a rájuk nézve terhelő iratokat."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye 1990.
január 1-jei módosításokról (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - A nyugellátások, nyugdíjszerű
rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások 1990.
január 1-jei hatályú emeléséről a napilapok részletesen
tájékoztatták a lakosságot. Szóltak arról is, hogy módosult a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a
végrehajtásáról rendelkező 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet is. Ez
utóbbiak tekintetében azonban az Országos Társadalombiztosítási
Főigazgatóság szükségesnek tartotta, hogy néhány, közérdeklődésre
számottartó témakörben - elsősorban a jogérvényesítés megkönnyítése
céljából - a lakosságot részletesebben tájékoztassa. (A módosító
jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. december 27-i (97.) számában
találhatók.)
I.
1. A jövőben a feleség halálától számított egy év tartamára a férj is kaphat ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ha feleségével együtt élt, felesége a szükséges szolgálati időt megszerezte vagy nyugdíjasként halt meg, és a férj a felesége jogán árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. Ha a feleség a halálakor már (például rokkantsági) nyugdíjban részesült, a férfinek a folyósítási törzsszám feltüntetésével a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, ellenkező esetben pedig a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell az igénybejelentésével fordulnia. (Ha a feleség a vasutak nyugdíjasa volt, vagy a vasutaknál dolgozott, a vasutak igazgatási szerveihez kel fordulni.)
Ha a feleség 1989-ben halt meg, a férj az egy évnek 1989. december 31-e utáni tartamára is igényelheti az ideiglenes özvegyi nyugdíjat.
2. A jövőben az a férfi is kaphat állandó özvegyi nyugdíjat, aki már nyugdíjas volt, amikor a már szintén nyugdíjas, vele együtt élő felesége meghalt. Az állandó özvegyi nyugdíjat attól a szervtől lehet (mindkettőjük folyósítási törzsszámának feltüntetésével) igényelni, amely a meghalt feleség ellátását folyósította. Az igénybejelentést az az özvegy férj is megteheti, akinek a felesége 1990. január 1-je előtt halt meg, feltéve természetesen azt, hogy a halál időpontjában már mind a ketten nyugdíjasok voltak. Az állandó özvegyi nyugdíj ilyen esetben legkorábban 1990. január 1-jétől jár. (folyt. köv.)
1990. január 12., péntek 15:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|