Rendszerváltás és az MTI

	Gorbacsov Litvániában
--------------------- London, 1990. január 11. (BBC, Panoráma) - A Litván fővárosba, Vilniusba érkezésekor Mihail Gorbacsov szovjet vezető intette a litván népet, ne próbáljon túl gyorsan haladni a függetlenségi követelések útján. Emellett ma délután 200 ezerre becsült litván tömeg gyűlt össze Vilniusban, ahol nagygyűlést tartottak a litván függetlenséget követelve, amelynek végén gyertyás misén vettek részt. Gorbacsov nem vett rész ezen a gyűlésen. A megérkezésről és a látogatás részleteiről kiküldött tudósítónk jelentése alapján számolunk be: - Egész délután érkeztek az emberek Vilnius belvárosába, zsúfolásig megtelt az óriási Katedrális tér és a környező utcák, de alaptalannak bizonyult a pártilletékesek aggodalma, hogy a tömeggyűlés során felbomlik majd a rend. Egyik felszólalót a másik után szakította meg az egybegyűltek tapsvihara és helyeslése - közöttük a Litván Kommunista Párt egy magas beosztású vezetőjét is - de ennek ellenére a tömeg rendet tartott és az emberek néma csendben álltak 15 percig, hogy ezzel is mutassák, mennyire elszántan akarják a függetlenséget. Ezután egymással karöltve elénekelték a függetelen Litvánia himnuszát. Ezzel véget ért a tömeggyűlés, és az emberek csendesen szétoszlottak. Gorbacsov pedig a délután folyamán pártaktvistákkal találkozott, és meglátogatott egy gyártelepet. Egy óra hosszat beszélgetett munkásokkal, akiknek egy része a litván nacionalista mozgalmat, a Sajudist támogatja, és egy sokkal kisebb hányada az orosz egységmozgalom híve, tehát fenn akarja tartani a kapcsolatokat Moszkvával. (folyt.) 1990. január 11., csütörtök
Vissza »

	- Gorbacsov Litvániában - 1. folyt.
Korábban Gorbacsov egy órát töltött hevesen vitatkozva a tömeggel, amely üdvözlésére gyűlt össze, és figyelmeztette őket: a változást és a szabadságot követelő türelmetlenségük veszélyeztetheti a peresztrojkát. Eredetileg az volt a veszély, hogy az ismételt elhalasztások után egyszerűen lemondják látogatását. Ehelyett úgy látszik Gorbacsov arra használja fel idejét Litvániában, hogy a lakosság lehető legszélesebb rétegeivel érintkezzen. - Bridget Kamble jelentését hallották. Míg a litvánok kitartanak a függetlenségi gondolat mellett, Gorbacsovnak a maga részéről ki kell tartania a Szovjetunió kohéziójának megőrzése mellett. Lehetséges-e hát valami, bármiféle kompromisszum? Ezt fejtegeti most következő kommentárjában a BBC hírmagyarázója Malcolm Heislett: - Vilniusba érkezésekor Gorbacsov semmi közvetlen jelét nem mutatta annak, vajon kompromisszumos kedvében van-e. Egyenesen a Lenin térre hajtott, egy koszorút helyezett el a szovjet állam alapítójának szobra elé, mintha ezzel is emlékeztetni akarná a litván kommunistákat ideológiai pedigréjükre. Ezután - meglehetősen meg nem alkuvó modorban - kijelentette egy tömeg előtt: ne próbálják túlságosan erőszakolni a litván függetlenség ügyét. Ez könnyen árthat az egész peresztrojkának - figyelmeztetett a szovjet vezető. Feltehetőleg ezzel utalni akart arra, hogy amennyiben nem ő állna a Szovjetunió élén, a litvánoknak még részleges autonómiára sem volna reményük. (folyt.) 1990. január 11., csütörtök
Vissza »

	- Gorbacsov Litvániában - 2. folyt.
Brazauskas litán kommunista vezető ugyanezt próbálta hangsúlyozni tegnap esti televízió-beszédében, melyben Gorbacsovot Litvánia legbefolyásosabb szövetségesének nevezte. Brazauskas és kommunista társai korábban bírálták a nem kommunista Sajudis mozgalmat, amiért úgy döntött, hogy tüntetéseket rendez Gorbacsov látogatása alatt. Tegnap mintegy 15-20 ezren tüntettek Vilnius centrumában, s a transzparensek némelyike ugyan üdvözölte Gorbacsovot, mások azonban egyszerűen azt tanácsolták neki, menjen haza a szovjet csapatokkal együtt. Mint említettük, a Sajudis persze mára is tömegtüntetést tervezett és rendezett. Az igazság az, hogy mind a litván, mind a szovjet vezetőnek számolnia kell a litván közvéleménnyel, amely a jelek szerint egyre inkább a teljes függetlenség felé fordul. A litván kommunisták pedig tulajdonképpen eleinte azért döntötek úgy, hogy elszakadnak a szovjet kommunista párttól, mert azt remélték, hogy ennek útján talán némileg megzabolázhatják a radikális függetlenségi követeléseket. Számításuk szerint ugyanis csakis úgy tarthatják meg hitelüket - és ezzel együtt a litván közvélemény feletti befolyásukat -, ha egy félreérthetetlenül hazafias litván arculatot teremtenek. Moszkva persze a maga részéről attól tart, hogy a helyi kommunisták elszakadása csupán olajat önt a tűzre mindazok számára, akik magából a Szovjetunióból is ki akarnak lépni, nem csupán Litvániában, hanem az unió 13 másik nem orosz köztársaságában is. (folyt.) 1990. január 11., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Gorbacsov Litvániában - 3. folyt.
Az ilyen fejlemény viszont minden bizonnyal negatív reakciót váltana ki az oroszok köreiben, ahol a közvélemény nagy része esetleg személyesen Gorbacsovot okolná a korábban hatalmas szovjet állam meggyengítéséért, a glasznoszty és a peresztrojka politikája révén. Gorbacsov tehát semmiképp sem akarja azt a benyomást kelteni - legalábbis nyilvánosan -, hogy csökken az eltökéltsége a párt és az állam összetartására. Magánjellegűen ugyan feltehetőleg békülékenyebb magatartást fog tanúsítani, olyan kompromisszumot keresve, amelyik mégis talán megőrizné a párt és az állam egységét. Nehéz volna elképzelni, hogy a Litván Kommunista Párt megmásítja az elszakadásra vonatkozó döntését, azonban talán elfogad valami olyan megoldást, amely egyfajta föderális struktúrát alakít ki a szovjet kommunista párton belül. Azzal nincs probléma, hogy az egyes köztársaságok mondjuk 80 százalékig maguk döntsenek gazdasági problémáik ügyében, Gorbacsov azonban az egyesült pártban találja a kommunizmus cementjét, amely mégis összetartja e köztársaságokat. Gorbacsov lidércálma pedig az, hogyha egyszer a párt elkezd felmorzsolódni, később ugyanez történhet a Szovjetunióval is. +++ 1990. január 11., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »