Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 11.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz Választmányának nyilatkozata

"A Fiatal Demokraták Szövetsége megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét. Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát, tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen, demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:

Magyar gyorssegély Romániának

"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."

Kelet-Európa - új szerepet keresnek a kommunisták


-------------------------------------------------


Washington, 1990. január 7. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Kelet-Európát az egész előző évben politikai földrengés rázta. A
szovjet tömbben megdőltek az ortodox kommunista rezsimek, a
tömegtüntetések és egyéb társadalmi véleménynyilvánítások egyre
nyíltabban kommunistaellenes jelleget öltöttek. De mégis
elgondolkodtató, hogy Kelet-Berlintől Szófiáig még mindig
kommunisták töltik be a kulcsfontosságú hivatalokat.
Pártkarrieristák alkotják az új ideiglenes román kormány
színe-javát, Lengyelország elnöke a kommunista Jaruzeslki, és
Csehszlovákiában a reformkommunista Dubceket a napokban nevezték ki
parlamenti elnökké.

    Nyugati szakértők a rezsimváltozást túlélő kommunisták nagy
többségét rátermett politikusnak tartják, olyan személynek, aki egy
ideiglenes hatalmi vákumban szakértelemmel képes feladatait ellátni.
Ám ugyanezek a szakértők arra is rámutatnak, hogy a 90-es évek során
ennek az élcsapatnak még a legtehetségesebbje is áldozatául eshet a
Közép-Európát gyakorlatilag dekommunizáló politikai folyamatnak.
Talán ezért is nagy jelentőségű a nem kommunista Václav Havel
államfő kinevezése. Ez nemcsak egy fantasztikus változásokat
eredményező év utolsó nagy jelentőségű politikai eseménye volt,
hanem egy valóban új korszak beköszöntésének jele is.

    Gáti Károly, az amerikai Union College politológus professzora
szerint ma még csak átmeneti időszakról beszélhetünk. Minden
forradalaom így kezdődik - mondja. - Ez az első fázis. A második az
lesz, amely az új Kelet-, illetve Közép-Európát kialalkítja. Az
emberek gyűlölik a kommunizmust és ezért az első adódó alkalommal
elsöprik őket a hatalomból. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kelet-Európa: új szerepet keresnek - 1. folyt.


Ennek természetesen komoly hatása lesz a Szovjetunióra is. Amíg
reformkommunisták vezetnek egyes országokat, s gondolunk itt
elsősorban a keletnémet Modrowra, a bolgár Mladenovra és a román
Iliescura, addig Mihail Gorbacsov legalább azt mondhatja, hogy
Kelet-Európa az ő politikáját követi, és a modern körülményekhez
igazított kommunizmus kulcsfontosságú politikai erőként megtartotta.

    Köztudott, hogy Gobacsov Mladenovot és Iliescut is jól ismeri,
tehát számíthat két kelet-európai államban is valamiféle személyes
befolyásra, ami mindenképpen előnyére válik Moszkvában. Ha viszont
ezeket és a hozzájuk hasonló pártembereket is eltávolítják a
vezetésből, vagy akárcsak mellékszereplőkké fokozzák le - ami reális
lehetőség -, Gorbacsovnak nagy gondja lesz: a Kremlben nehezen tudja
majd bárkivel is elhitetni, hogy nem saját reformjai döntik meg a
kommunizmust. Ezért oly nehéz megjósolni, milyen politikai rendszer
alakul ki az új Kelet-Európában.

    A volt szojvet tömb népei a Balti-tengertől a Fekete-tengerig
szervezkednek, a legkülönfélébb politikai és társadalmi
csoportosulásokat, pártokat, koalíciókat hozzák létre, hogy az év
első felére tervezett választásokon igazságos küzdelemben
legyőzhessék a kommunistákat.

    Utóljára hét évtizede volt ilyen a közép-európai politikai
helyzet. Németországot az első világháború, Oroszorzságot ezen felül
még a bolsevik forradalom is meggyengítette, és a két hatalom akkor
törődött legkevesebbet a többi országgal. 1919-ben Kun Béla rövid
időre uralomra juttathatott egy bolsevik rezsimet Magyarországon, és
Jugoszláviban, Csehszlovákiában, Bulgáriában is ekkortájt alakult ki
az erős kommunista párt. A hagyományos burzsoá pártokra azonban nem
a kommunisták jelentették a legnagyobb veszélyt, hanem az
agrárországok, mezőgazdasággal foglalkozó, illetve abból élő
lakosságának érdekeit képviselő politikai szervezetek. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Kelet-Európa: új szerepet - 2. folyt.


Ezeknek a régi pártoknak és mozgalmaknak, Kelet-Európában is
megvannak az utódai. Többek között ilyen Lengyelországban a vidéki
szolidaritás, Magyarországon a Kisgazdapárt és a Ceausescu utáni
Romániában az elsők között megalakult Nemzeti Keresztény
Parasztpárt. A nem kommunista pártok platformjaiban a nacionalizmus
is egyre erősebben tűnik fel. 70 év alatt azonban Közép- és
Kelet-Európa iparosodott, a lakosság többségét már nem a
mezőgazdaság, hanem az ipar és kereskedelem foglalkoztatja minden
országban.

    A kelet-európai középosztály gerincét a munkásság alkotja, és ez
a szintén újonnan létrejött nyugati stílusú konzervatív pártoknak a
szavazóurnáknál nemigen bizonyul majd kedvezőnek, legalábbis
kezdetben nem. A kelet-európaiak nagy általánosságban támogatják a
szabadpiac elvét, és a fogyasztási cikkek választékát bővítő
gazdasági reformokat, de ragaszkodni látszanak az úgynevezett
szociális juttatásokhoz, amelyeknek nincs helye a Thatcher vagy a
Reagan-féle konzervatívizmusban. Amihez persze a kelet-európaiak
leginkább vonzódnak, az a nyugati demokrácia számukra anyagilag
egyelőre elérhetetlenül drága skandináv modellje.

    Ha a nyugati stílusú konzervatív pártok vezetői nem sok
reménnyel tekintenek a választások elé, akkor vígasztalást
találhatnak abban, hogy a kommunistáknak még náluk is nehezebb
dolguk lesz. Persze elképzelhető, hogy a sok esetben önmagát
szétforgácsoló és frakcióhrcokat folytató ellenzék ellen képesek
összefogni és ügyesen, egy zászló alatt felsorakozva meghirdetni egy
elfogadható, hihető politkai platformot, mert akkor egészen jó
választási eredményeket is elérhetnek. Erre azonban egyre kevesebben
számítanak. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Kelet-Európa: új szerepet... - 3. folyt.


Zbigniew Brzezinski, volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó
szerint a reformkommunisták is hiába reménykednek: szabad
választásokon alig van bármi esélyük. Brzezinskinek meggyőződése,
hogy a mást jósoló nyugati politikai szakértők nem fogják fel,
milyen kommunizmus-gyűlölet él a közép-kelet-európai népekben. Erre
fölösleges példákat citálni, de az érdekesség kedvéért mégis
megemlítjük, hogy egy korai felmérés azt mutatta, hogy a tavaszra
tervezett lengyel helyi választásokon, amelyeken 111 ezer
kisebb-nagyobb tisztségért versengenek majd a jelöltek, a
kommunisták a voksoknak kevesebb mint 3 százalékára számíthatnak.

    Pozsgay Imre nemrég még a legnépszerűbb politikus volt
Magyarországon, és nyugati szakértők szerint ő lett volna a tavaszi
szabad magyar választások biztos győztese, az ellenzék
szervezettségének növekedésével azonban esélyei rohamosan kezdtek
csökkenni. Pozsgay - mint ismeretes - a szólásszabadság és egyéni
szabadságjogok érdekében felemelte szavát már akkor, amikor ez
kimondottan veszélyesnek tűnt. Ő volt az a kommunista, aki némi
védelmet nyújtott a Kádár-rezsim ellenségeinek és a liberalizálás
irányába tolta a pártot. Most, hogy Magyarország polgárai élvezhetik
szabadságjogaikat, Pozsgay Imrére egyre kevésbé lesz szükség.

    Az átkeresztelkedett MSZMP egyik tagja a múlt héten még úgy
nyilatkozott, hogy a Magyar Szocialista Párt a parlamenti
választásokon a szavazatok 20-30 százalékát biztosra megszerzi, és
ez majd lehetővé teszi, hogy a Demokrata Fórummal koalícióra lépve
hatalmon maradjon. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kelet-Európa: új szerepet... - 4. folyt.


Amerikai politikai elemzők igen szkeptikusan fogadják ezt az
előrejelzést és rámutatnak, hogy pillanatnyilag
Közép-Kelet-Európában azok a kommunisták reménykedhetnek a
választásokban, akik alaposan ki tudják bővíteni pirinyóra
összezsugorodott tömegbázisukat, amit ma csak nacionalista
érzelmekre apellálva érhetnek el. Milan Kucan, a jugoszláviai
Szlovénia kommunista vezetője ebbe a táborba tartozik, Pozsgay
viszont nem.

    Nyugati szakértők szerint a változások kezdete óta a
reformkommunistáknak egy újonnan feltűnt generációja került néhány
helyen az élvonalva, és ezekre az emberekre már csak azért is
érdemes felfigyelni, mert ők ma a legérdekesebb politikusok. Nagy
részük a sztálinista vezetést már akkor ellenezte és bírálta, amikor
ezért büntetés járt. Ebbe a csoportba tartozik Gregor Gysi, a
keletnémet pártfőtitkár és a mérsékelt Andrej Lucanov, a bolgár
politikai bizottság új tagja is. A legérdekesebb új vezető
természetesen a román Iliescu, akit egy amerikai politológus
feltűnően őszinte és felvilágosult személyként ismert meg még
1973-ban, amikor Iliescu Iasi első titkára volt.

    Daniel Nelson, a Carnegie Béke Alapítvány vezető munkatársa
elmondta, hogy közel hét éve egy magánbeszélgetésen - amelyre a
lehallgatókészülékek miatt séta közben kerített sort - Iliescu
nyíltan beszámolt a központi vezetéssel való nézeteltéréseiről.
(folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kelet-Európa: új szerepet keresnek - 5. folyt.


Az új generációs reformkommunista vezetők között van egy érdekes
hasonlóság, s ez nem kerülte el a nyugati politológusok figyelmét
sem. Ők világítottak rá, hogy ezeknek a személyeknek szülei is
párttagok voltak, de egy kockázatosabb világban, a
harmincas-negyvenes években, amikor őszinte, jóhiszemű idealistákat
vonzott a mozgalomba a fasizmus elleni küzdelem szükségessége.

    Gregor Gysi apja a II. világháborúban a Német Kommunsita Párt
tagja volt, és Franciaországba kellett menekülnie, hogy életét
megmentse. Iliescu apja a kis taglétszámú, szintén illegalitásban
működő Román Kommunista Pártnak volt alapítója. A jugoszláviai
Horvátország kommunista pártjának új feje, Ivica Rasan náci
koncentrációs táborban született. Az új csehszlovák pártvezetők
egyike, Vasil Mohorita talán a lényegre mutatott rá, amikor azt
mondta: olyan kommunista család gyermeke, amely sohasem profitált a
párttagságból.

    Elképzelhető tehát, legalábbis ezeknek a személyeknek esetében,
hogy olyan családi környezetben szívták magukba a kommunizmus
eszméit, ahol a moszkvai támogatással hatalomra juttatott
sztálinista rezsimeket árulásnak tekintették. Az ilyen
reformkommunisták talán nem elvakult karrieristák, hanem
valószínűleg tisztességes emberek, akik talán magasabb ideálokat
akarnak szolgálni, őszintén törekszenek a demokráciára. Ez esetben
sajnálatos, hogy esetleg őket is elsorodja a kommunisták iránt
táplált általános népharag. De nemcsak ettől kell tartaniuk, hanem
attól is, hogy a szabadságjogok kiterjesztése lehetővé teszi múltjuk
alapos kivizsgálását is.

    Nagyon kellemetlen dolgok derülhetnek ki egyik-másikukról.
Alekszander Dubcek például az 1968-as szovjet invázió után a
csehszlovák parlamentben áldását adta az orosz csapatok jelenlétének
legalizálását jelentő egyezményre. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Kelet-Európa: új szerepet keresnek - 6. folyt.


Igen kényelmetlenül érezheti magát majd az a román vezető is,
akiről kitudódik, hogy karierjét a Securitatéban kezdta. Meg nem
erősített jelentések szerint az új ideiglenes kormány több tagjának
múltjában ott ez a szégyenfolt.

    Közép-Kelet-Európa kommunista történelméből túl sokminden vár
még nyilvánosságra hozatalra. Csehszlovákiában most kezdődött a
szovjet invázió kollaboránsainak felkutatására irányuló vizsgálat. A
magyar kommunisták tudni akarják, kik azok a románok, akiknek Nagy
Imre elrablásához és kiadatásához köze volt. De hány vezető
beosztású kommunistának nincs takargatnivalója? Amikor a
sztálinistákat bíróság elé állítják, hogy számot adjanak tetteikről,
a kommunistaellenesség tetőfokára fog hágni.

    Brzezinski szerint éppen a felelősségrevonás biztosíthatja, hogy
a kelet-európai demokratizálódás ne lassuljon le. +++



1990. január 7., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés

"Január 11-én szinte pihenés gyanánt - vonattal néhányan Prágába kirándultunk... Václav Hável várt minket a Hradzsínban, Husák szinte még ki sem hült helyén: az írót alig néhány napja választották meg ugyanis Csehszlovákia új elnökének... November óta a helyzet mit sem változott, ugyanazt a végső erőtartalékaival küzdő embert láthattam, mint néhány héttel korában."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD