 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató
(1. rész)
|
1990. január 4., csütörtök - A Magyar Televíziót ezentúl
elnökség vezeti, a testület elnöke Nemeskürty István lett - hangzott
el többek között a Minisztertanács csütörtöki üléséről informáló
hagyományos szóvivői tájékoztatón.
Bajnok Zsolt újévi jókívánságait követően Pozsgay Imre
államminiszter, a Rádió és a Televízió felügyeletével kapcsolatos
javaslat előterjesztője informálta elsőkézből az újságírókat a
kormány döntéséről. Röviden szólt az előzményekről, a kormánynak a
két nemzeti média felügyeletéről november 16-án hozott rendelete
felülvizsgálatának okairól, majd ismertette a Minisztertanács
döntését, amely szerint a kormány nem tér el attól az
alapgondolattól és koncepciótól, amelynek jegyében létrehozta a
felügyelőbizottságot. A rendeletet néhány ponton azonban
módosította. Eszerint a felügyelőbizottság alapvető szerepe és
funkciója, fő feladata a választási küzdelem idején a Magyar
Rádióban és Televízióban biztosítani, hogy azok politikai működése a
pártérdekek fölött álló, nemzeti médiához méltó legyen. A bizottság
feladata az esélyegyenlőség és a pártatlanság ellenőrzése, s
emellett személyi kérdésekben, bizonyos szervezeti és tervezési
kérdésekben javaslatot tesz, ajánlásokat készít a kormány számára. A
kormány magának tartja meg a munkáltatói kinevezési jogot, s a
kormányra tartozó feladatokat az államminiszterre bízta. A
Minisztertanács konkrét intézkedéseket hozott a televízió
vezetésének átalakításáról. Pozsgay Imre megállapította: ezzel
kezelhető a kialakult vezetési válság is, amely az elnök és más
vezető tisztségviselők lemondásával keletkezett a televízióban. A
kormány megszüntette a televízió elnöki és elnökhelyettesi
funkcióit, a még funkcióban lévőket felmentette megbízatásuk alól. A
kormányrendeletnek megfelelően a felügyelőbizottság megbízatása a
választások után összeülő Országgyűlés megalakulásáig tart; a
televízió elnökségének, elnökének kinevezése határidő nélküli.
Az államminiszter az elnökség elnökévé kinevezett Nemeskürty
Istvánt méltatva rámutatott: az ismert történész és író közéleti
munkásságával, ugyanakkor pártonkívüliségével és pártatlanságával
egyik személyi garanciája lehet a Televízión belül a nemzeti célok
elérésének. Az elnökség tagjai: Chrudinák Alajos, Czigány György,
Dömölky János, Gombár János, Horváth Ádám, Kővári Péter, Pálfy G.
István és Vitray Tamás. (folyt.köv.)
1990. január 4., csütörtök 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató
(2. rész)
|
Mivel a tájékoztató idején még javában tartott a kormány ülése,
rendhagyó módon máris a kérdezőké volt a mikrofon. Az első kérdés a
két média működőképességének biztosítására, munkájuk anyagi
feltételeire vonatkozott. Pozsgay Imre kijelentette: az idei
költségvetés erősen determinálja e szükséglet kielégítését.
Gyaníthatóan az anyagi korlátok politikai korlátokat is
jelenthetnek. A fejlesztési lehetőségekről szólva úgy nyilatkozott,
hogy a sanyargatott költségvetés mindkét szervezetnél némi javításra
módot ad. A nagyobb hátrányok leküzdése érdekében várhatóan a
televízió élvezi a nagyobb előnyt.
Ezután ismét Bajnok Zsolt vette át a szót. Ismertette a
kormányülésen szereplő napirendi pontokat. Ebből kitűnt, hogy a
testület közbenső tájékoztató alapján ismét foglalkozott a
kormányzat gyermek- és ifjúságpolitikai koncepciójával,
megállapítva, hogy a tervezet még nem alkalmas parlamenti plénum
előtti tárgyalásra. A szóvivő elmondta, hogy az előterjesztéshez egy
sor konkrét, egyébként nagyon népszerű, rokonszenves intézkedésre
vonatkozó indítványt is mellékeltek. Ezekre vonatkozóan a kormány
kritikai felülvizsgálatot kért arról, hogy a pénzügyi takaró elég
hosszú-e a tervezetek megvalósításához. A javasolt intézkedések
között szerepelt a differenciált gyermekgondozás rendszerének
megteremtése, kiépítése, az úgynevezett ,,gyermek fogyasztási
kosár,, kimunkálása. Kezdeményezték az előterjesztők a családi jog
teljes anyagának, közte a családjogi törvénynek a felülvizsgálatát.
Nyomatékos javaslatként fogalmazódott meg a tehetségszolgálat,
beleértve a tehetséggondozás családi feltételeinek biztosítását, a
tehetségfelkarolást és menedzselést. A testület a gyermekvédelemmel
kapcsolatban indítványt fogadott el. Eszerint hazánk mielőbb
csatlakozzon a Gyermeki Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához,
amelynek szellemével szándékaink, s remélhetőleg tetteink is
egybevágnak.
Az egyéni országgyűlési választókerületek sorszámának,
székhelyének és területének megállapításáról szóló előterjesztésről
beszámolva, a szóvivő hangsúlyozta, hogy rendkívül széles körű,
sokrétű, helyenként szenvedélyes vita közepette formálódtak ki azok
az elgondolások, konkrét javaslatok, amelyek a kormány elé kerültek.
Tolmácsolta a Minisztertanács elismerését e munkáért, amelynek
eredményeként a többé-kevésbé optimálisnak tekinthető, 176 egyéni
választókerületet mutató térkép megszülethetett. A kormány az
indítványt változtatás nélkül elfogadta. (folyt.köv.)
1990. január 4., csütörtök 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató
(3. rész)
|
Nemzeti Vagyonügynökség a neve ezentúl az Állami Vagyonalapnak;
az ennek létrehozásáról szóló törvénytervezet ugyancsak szerepelt a
kormányülés napirendjén. Széles körű, 17 párttal és 9
érdekképviseleti szervvel folytatott egyeztetés után foglalkozott
ezzel a Minisztertanács, s a törvényjavaslat megvitatását várhatóan
sürgősséggel kéri a testület a Parlamenttől.
Egy sok vitát kiváltott másik jogszabály, a földtörvény
módosítását is megtárgyalta a Minisztertanács. Bajnok Zsolt ezzel
kapcsolatban elmondta: a módosító indítvány szerint tsz-földek
esetén, ha a tag tagsági viszonya megszűnik, az illető bevitt
földjét felajánlhatja megvételre a tsz-nek, földjáradék fejében bent
hagyhatja a közösben, vagy azonos értékű földet igényelhet. A másik
korrekciós javaslat szerint tsz-ingatlanok eladásáról a tsz döntésre
jogosult testülete határoz, kétharmados többséggel. A harmadik
indítvány azt mondja ki, hogy állami tulajdonú földek értékesítését
ugyanolyan engedélyezési eljáráshoz kössék, mint az egyéb állami
vagyon értékesítését. Az előterjesztésben - sokak kívánságával
egybeesően - szerepel, hogy a földforgalom szabályozása és
megvalósítása a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, annak
ellenőrzésével történjék.
Rendhagyó módon egy kötetet kitevő tanulmányt is megismerhetett
a kormány: a gazdasági rendszer reformja címűt. Előterjesztője a
Minisztertanács gazdaságirányítási reformbizottsága volt, amely
hosszú időn át dolgozott e stratégiai koncepción, és e kötet
elkészítésével be is fejezte működését. A hosszú távú,
elképzeléseket tartalmazó tanulmány elő kívánja segíteni a gazdaság
alapvető átalakítását, a korszerű piacgazdaság létrehozását,
valamint a válságból kivezető gazdaságpolitika érvényesítését. A
szóvivő vázlatosan felsorolta azt az öt pontot, amelyet a tanulmány
gazdaságpolitikai tekintetben a figyelem előterébe állít. Ezek: a
hazai erőforrások és a külföldi tőke felhasználása a gazdaság
korszerűsítésére, a világpiaci követelmények szerinti piacgazdaság
kialakítására; a nem hatékony tevékenységek megszüntetése; az állami
támogatások mértékének csökkentése; a külföldi adósságállomány
növekedésének lelassítása, megállítása, majd csökkentése; s végül az
általános gazdasági nyitás az európai, s azon át a világgazdaság
felé. (folyt.köv.)
1990. január 4., csütörtök 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató
(4. rész)
|
A szóvivő beszámolt arról, hogy a A Minisztertanács áttekintette
a Romániának nyújtott támogatásokkal összefüggő feladatok
teljesítését is. Elismeréssel állapította meg a testület, hogy a
romániai forradalmi változások kapcsán elemi erővel nyílvánult meg
népünk segítőkészsége az erdélyi magyarság és a román nép iránt. Az
államilag irányított akciók mellett kiemelkedők voltak a pártok, a
különböző társadalmi szervezetek és csoportok, s az egyének segítő
kezdeményezései is. Különösen nagy szerepet játszott a segélyek
összegyűjtésében és Romániába való eljuttatásában a Magyar
Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat magyar tagozata és a
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának segélyszolgálata.
Mindez közrejátszott abban, hogy Romániába elsőként Magyarországról
érkezett sokrétű és jelentős mértékű anyagi segítség. A különböző
formákban útnak indított és célba juttatott adományok,
segélyszállítmányok összességéről szinte lehetetlen teljes körű
képet alkotni. A kormány utasította az érintett minisztereket, az
országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy mérjék fel a segélyezési
tevékenység során felmerült, megtérítendő költségeket. Úgy döntött,
hogy a pénzügyminiszter a finanszírozás módjáról tegyen javaslatot a
Minisztertanácsnak.
Elhangzott az ülésen: a vámőrség adatai alapján már most
megállapítható, hogy magánszemélyek, szervezetek és intézmények
január 1-jéig mintegy 10 ezer tonna áru - zömmel élelmiszer,
gyógyszer, ruhanemü - küldésével segítették Romániában a
legsúlyosabb hiányok enyhítését. Ezért a tettekben is megnyílvánuló
szolidaritásért a Minisztertanács őszinte köszönetét fejezte ki a
lakosságnak, a politikai pártoknak és szervezeteknek, az
egyházaknak, az állami és egyéb intézményeknek, továbbá a romániai
segítségnyújtás megszervezésében és végrehajtásában példás
odaadással közreműködő nemzetközi szervezeteknek.
A testület úgy ítéli meg, hogy Romániában a helyzet folyamatosan
konszolidálódik, ezért az ,,elsősegély,, jellegű támogatás helyett
az állami csatornákon át lebonyolítható az ország gazdasági
helyzetét figyelembe vevő, s lehetőleg a valós romániai igényekkel
összhangban lévő, elsősorban pénzügyi formában történő
segítségnyújtás kerülhet előtérbe. A pénzügyminiszter felhatalmazást
kapott, hogy szabályozza: adózási kedvezmények szempontjából mi
tekinthető közcélú kötelezettségvállalásnak. (folyt.köv.)
1990. január 4., csütörtök 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató
(5. rész)
|
A szociális és egészségügyi minisztert azzal bízták meg, hogy a
gyógyszerek, a kereskedelmi minisztert pedig, hogy az egyéb áruk
kivitele tekintetében az általánostól eltérő szabályokat állapítson
meg. A kulturális jellegű adományok célba juttatásával összefüggő
tennivalók koordinálása a művelődési tárca feladata. A
Minisztertanács egyszersmind felkérte különböző nemzetközi
szolgálatokat és szervezeteket, hogy ebben a munkában is legyenek
együttműködő partnerei a magyar szerveknek. (folyt.köv.)
1990. január 4., csütörtök 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató
(6. rész)
|
A szóvivő több, nem közvetlenül a napirendhez kapcsolódó kérdést
kapott. Felvetődött a nemzeti kerekasztalnál megkezdett egyeztető
eszmecserék folytatása. Bajnok Zsolt utalt arra, hogy az erre
vonatkozó elhatározás egyértelmű és közös volt, a konzultáció
lehetséges témáiról és szintjéről azonban még nem tudott érdemi
tájékoztatást adni. Az MSZP-be való átigazolás határidejének
lejártával összefüggésben a kormánytagok átjelentkezéséről úgy
nyilatkozott a szóvivő, hogy ez szerinte a miniszterek magánügye.
Ismeretei szerint egyébként az MSZP tagja Németh Miklós, Pozsgay
Imre, Horn Gyula, Kárpáti Ferenc, Békesi László, Horváth István és
Csehák Judit. A minisztertanács munkarendjének megváltoztatásáról
elmondta: mivel az élet szigorú munkaadó, ezért a kormánynak ki
kellett mondania, hogy ezentúl sűrűbben ülésezik.
Végül tájékoztatást adott arról, hogy a Munkásőrség négy
objektumára novemberben pályázatot írt ki a kormány. A 37 beérkezett
pályázat közül azonban egyik sem volt elfogadható, így újabbat
kellett kiírni. Tolmácsolta a Minisztertanács vitájában
elhangzottakat: a tapasztalatok szerint a felszabaduló épületek
hasznosítását illetően óriási a hajlam a pazarlásra. (MTI)
1990. január 4., csütörtök 21:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|