|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz Választmányának nyilatkozata
"A Fiatal Demokraták Szövetsége
megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy Horn Gyula külügyminiszter
fogadta Pik Bothát, a Dél-afrikai Köztársaság külügyminiszterét.
Szervezetünk, amely megalakulásától fogva az emberi jogok
kivívása és tiszteletben tartása mellett kötelezte el magát,
tiltakozik az ellen, hogy a magát megújulónak nevező magyar kormány
hivatalos kapcsolatot létesít a Föld egyik legpregnánsabb fajüldöző
rendszerének vezetésével és annak képviselőjét egy ilyen,
demokráciára érzékeny időszakban fogadja."
SZER, Hölgyválasz:
Magyar gyorssegély Romániának
"A decemberi események - melyekhez Tőkés László keménysége, a
presbitérium és a hívők bátorsága volt a gyújtószikra - napok alatt
harapóztak el egész Romániában. A magyarországi döbbent
hitetlenkedés után, első reakció az együttérzés és a segítőszándék
elemi erejű kitörése volt. Én az ötvenhatos forradalom napjaiban
láttam ingyen élelemmel, adományokkal megrakott teherautókat, és
most 33 év után ez a kép rémlett fel előttem, amikor sorra jártam az
órák alatt felállított adomány-gyűjtőhelyeket."
|
|
|
|
|
|
|
Dubcek-interjú - újvidéki Magyar Szó
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. április 28. péntek (MTI-tud) - Az újvidéki Magyar Szó pénteki számában ,,Szópárbaj helyett párbeszédet,, háromhasábos főcímmel megkezdte a magyar TV-nek adott Dubcek-interjú teljes szövegének ismertetését.
A jugoszláviai magyar napilap a nyilatkozat bevezetőjeként a Tanjug hírügynökség alábbi jelentését közölte: ,,A Magyar Televízió válaszolt a Prágai tavasz vezetőjével készített interjú miatt őt ért vádakra. A csehszlovák kormány hivatalos tiltakozása és a Magyar Televízió Panoráma című külpolitikai műsora ellen megindított valóságos kampány ellenére az MTV szerdán este első műsorában bemutatta az Alexander Dubcekkel, a Prágai tavasz atyjával készült interjú folytatását. Chrudinák Alajos szerkesztő visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország a műsorral beavatkozott volna Csehszlovákia belügyeibe, megszegte az érvényes nemzetközi egyezményeket, s hogy nacionalista indulatokat szított. Az ismert magyar újságíró a gondolat- és a sajtószabadságra hivatkozott, amely benne foglaltatik a Helsinki Záróokmányban és a bécsi utótalálkozó dokumentumaiban is. Ezeket pedig Csehszlovákia is aláírta. Hangsúlyozta, hogy Dubcek a Varsói Szerződés öt tagállama által végrehajtott 1968-as csehszlovákiai intervenció élő tanúja, s hogy sem a Rudé Právo, sem a pozsonyi Pravda, sem pedig az Új Szó nem tagadta a CSKP volt első titkárának állításait, hanem lényegében azt kifogásolta, hogy Dubcek egyáltalán szóhoz jutott. A szerkesztő úgy vélekedett, hogy a két országnak a szópárbaj helyett demokratikus párbeszédet kell folytatnia. A csehszlovák-magyar vitában Berlin Prága oldalára állt. Az NDK vezetősége is kritikus szemmel nézi azt, hogy Dubcek megszólalhatott. Berlin közvetlenül nem bírálta ugyan Budapestet, de a Magyarországot bíráló csehszlovák cikkekkel egyértelműen értésre adta, hogy a vitában Csehszlovákia oldalára állt,,. +++
1989. április 28., péntek 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|