|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Demokrata Fórum elnökségének állásfoglalása
"Az iratok megsemmisítésének veszélyére az MDF már 1989.
december 22-én, dr. Raffai Ernő parlamenti képviselőn keresztül
felhívta a figyelmet, amire Horváth István belügyminiszter elutasító
választ adott. A leghatározottabban megismételjük a Kormány
felelősségét e kérdésben, a selejtezések zárolását és az iratok
teljes védelmét követelve;
- Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alkotmány és más
jogszabályok összefüggéseit, az esetleges belső utasítások, stb.
alkotmányellenes rendelkezéseit, a jogállamiság követelményeinek a
helyreállítását;
- Követeljük az állambiztonsági szervezet különválasztását a
Belügyminisztériumtól és Alkotmányvédő Hivatalként a miniszterelnök
alárendelését, egy parlamenti bizottság felügyelete alatt."
BBC, Panoráma:
Japán kelet-európai érdeklődése
"A japán kormányszubvenció csak egyik eleme volt annak az új
megállapodásnak, amelyet a Suzuki japán autógyár és egy magyar
konzorcium kötött egy autógyártó vállalat létrehozásáról
Esztergomban. Ez az új befektetés - melyhez a Nemzetközi Pénzügyi
Társaság, az IFC is hozzájárul - jól időzített előjátéka Kaifu japán
miniszterelnök jövő heti magyarországi látogatásának."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)
|
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció,
népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek
Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek
között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a
fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól.
A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek, amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült: egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem fizetnek lakbért, közüzemi díjat.
Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a kormány sem képes csodákra.
A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke, valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt. A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket. (folyt.köv.)
1990. január 10., szerda 16:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|