 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Tamás Gáspár Miklós lett a képviselő (1. rész)
|
1990. január 13., szombat - Szombaton néhány perccel este 8
óra után Toldi János, a helyi választási bizottság elnöke kihirdette
a fővárosi V. kerületi időközi választás végeredményét: a szavazásra
jogosult 18.533 kerületi polgár közül 7942-en éltek szavazati
jogukkal (42,85 százalék). Közülük 4288-an (54,9 százalék) voksoltak
Tamás Gáspár Miklósra, a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjére.
Balázs Péter független jelölt 2625 (33,61 százalék), Szalma Béla
ugyancsak független jelölt 898 (11,5 százalék) szavazatot kapott. Az
eredmény azt jelenti, hogy Tamás Gáspár Miklós lett a 14. számú
budapesti választókerület parlamenti képviselője.
Emlékezetes: a december 9-ei első fordulón a jogosultak 41,45
százaléka vett részt, tehát kevesebben, mint a mostani második
szavazáson. Akkor szintén az SZDSZ jelöltje vezetett a szavazatok
45,36 százalékával. A választási törvény értelmében az első fordulót
érvénytelennek nyilvánították, mivel a választópolgároknak kevesebb,
mint a fele adta le szavazatát. A mostani fordulón már az is
elegendő lett volna, ha a választók egynegyede megy el szavazni.
Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva az új képviselő - aki
civilben jogfilozófus, az ELTE docense - elmondta: bár nem volt
benne egészen biztos, de valószínűnek tartotta, hogy nyerni fog.
Kétségessé tették azonban a győzelmét a választásban egyébként
érdektelen MSZMP rágalmazó kampánya, nevezetesen a Szabadság egyik
cikke, amelyet sokszorosítva terjesztettek, valamint az aláíratlan
uszító röplapok. Az, hogy a részvétel nagyobb volt, mint a múltkor,
Tamás Gáspár Miklós szerint elsősorban a hazai és a kelet-európai
politikai helyzet változásának köszönhető, sőt a lehallgatási
botránynak is, amely élesebbé tette a politikai kontrasztokat. Ezek
is közrejátszanak abban, hogy a választópolgárok ma már inkább a
radikális ellenzék felé fordulnak, mint korábban.
Tamás Gáspár Miklós szerint nem volt felesleges belefogni a
választási kampányba, ugyanis - mint mondotta - lehet, hogy az
országgyűlési képviselőválasztásokig hátralévő idő kevés, de a
jelenlegi félig-meddig forradalmi korszakban még a napok is
számítanak, hiszen alapvető kérdésekben kell dönteni. A még
hátralévő parlamenti ülésszakok nagyon fontosak lehetnek az ország
sorsa szempontjából. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|