Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Antall Józseffel
München, 1990. január 9. (SZER, Magyar híradó) - Csóri Sándornak és Antall Józsefnek a vezetésével január 5-7-éig küldöttség járt Romániában. Segélyszállítmányokat továbbítottak és megbeszéléseket folytattak. Antall József, a Demokrata Fórum elnöke munkatársunknak, Baráth Edinának adott nyilatkozatot. - Jelenleg mind a román, mind a magyar lakosság és a többi nemzetiség a lelkesedés állapotában él, a változás örömeit kísérli meg élvezni és pozitív jelenségek figyelhetők meg az egyszerű embereknél a magyar és román megbékélés tekintetében. Az természetesen egy külön kérdés, hogy a mézeshetek elmúlása után milyen negatív jelenségeket fogunk tapasztalni és a kijózanodás és a kiábrándulás bekövetkezik-e vagy pedig egy történelmi fordulónak leszünk-e tanui. A változásoknál úgy gondolom, hogy itt egy hosszú folyamatnak volt ez az eredménye. Nyilvánvaló, hogy Romániában a Ceausescu-diktatúra megsemmisítésére történtek a hatalmon belül is előkészületek, amiben bizonyára egyetértés volt egyes hazai román és emigráns körök között is. Azt hiszem azonban, senki sem vitathatja azt, hogy maga a változás és a kirobbanása a forradalomnak Temesváron az spontán volt, és ebben Tőkés Lászlónak volt kiemelkedő szerepe. Amit még meg kell jegyezni, jelenleg a román politikai vezetésben azok kerültek előtérbe, akik a Ceausescu-diktatúrával szemben egy gorbacsovi politikához állnak közelebb. Ez vonatkozik Iliescura is, és vonatkozik nyilván a román miniszterelnökre is, maguk is jól tudnak oroszul, és bizonyos szovjet kapcsolatokkal rendelkeznek. (folyt.) 1990. január 9., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Antall József interjú - 1. folyt.
Az egy külön kérdés, hogy milyen formában tudják megszilárdítani a hatalmukat, és e különböző hatalmi tényezők hogyan fognak jelentkezni. Ebbe bele sorolható ez az új típusú román vezetés, akik korábbi kommunista vezetők. Továbbá hogy a hadsereg milyen szerepet fog játszani, és ezen kívül az újraszerveződő korábbi politikai pártok, illetve az az ifjúság, amelyik kivívta a forradalmat és amelyik a legnagyobb vérveszteséget szenvedte hogyan fogja elviselni a jövőben ezeket a politikai pártokat, és esetleg már most is nem jelentkezik-e náluk bizonyos mellőzöttség érzése. Ez a román általános helyzet. A magyar nemzetiségnél szeretném kiemelni Király Károly szerepét, Domonkos Gézáét és Sütő Andrásét, valamint nagyon sok más írónak, politikusnak és egyszerű magyar embernek, akik most mindent elkövetnek annak érdekében, hogy előrejussanak. Azt hiszem, hogy arra is utalni kell, hogy Erdélyben a magyarság - és általában Romániában - nem tekinti magát kisebbségnek, és nem is ért egyet azzal, hogy kisebbségnek tekintsék, hanem "társnemzet" státuszra törekszik. Ez nem érinti Románia integritását, hanem államalkotó társnemzetnek kívánja a magyarság Románia területén magát tekinteni, úgy ahogy Svájcban vagy bármelyik nyugat-európai országban. Úgy gondolom, hogy hibás volt és eltúlzott a magyar kormánynak az az álláspontja, amiben olyan benyomást keltve hívta fel a figyelmét a magyar politikai pártoknak, mintha a magyar politikai pártok beavatkozása következtében került volna sor Székelyföldön bizonyos atrocitásokra vagy izgatásokra. (folyt.) 1990. január 9., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Antall József interjú - 2. folyt.
Ezt helyszínen is megismerve semmiféle román-magyar konfliktust nemhogy nem szítottak a hazai, magyarországi szervezetek, ellenkezőleg. És hangsúlyoznám, hogy semmiféle román-magyar probléma itt nem volt. Ugyanannyi volt a magyarok és a románok aránya a Securitate tagjai által a lincselések vagy egyéb következtében elhúnytaknál, tehát semmiféle szerepe a magyarországi politikai szervezeteknek ebben nem volt, ezt nagyon szeretném hangsúlyozni. És éppen ezért a magyar kormánynak ez a felhívása hibás információn alapult, amiben esetleg téves román inspirációk is szerepet játszhattak. +++ 1990. január 9., kedd
Vissza »