 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
KGST-értekezlet
|
München, 1990. január 9. (SZER, Magyar híradó) - Szófiában a
KGST 45. ülésszakának színhelyén tegnap nagy köd volt. Olyanannyira,
hogy a magyar delegációt szállító repülőgép nem is tudott leszállni
a bolgár fővárosban. A gép Szófia helyet Plovdivban ért földet. A
KGST szervezetének megítélésében azonban nem nagyon lehet
ködösíteni.
Mielőtt Vadász Jánosnak adnám át a mikrofont, annyit még
megjegyeznék, hogy a tárgyalóasztalnál gazdasági értelemben
különböző súlyú felek ülnek. A Szovjetuniótól való energiafüggőségre
gondolok. 1970-ben a magyar gazdaság energiafüggése 30 százalékos
volt. Ez a szám mostanra elérte az 50 százalékot. Most tehát rádiónk
gazdasági szakértőjét hallják:
- Most 25-ikén lesz a KGST megalakításának 41. évfordulója, de
ennek méltatására már senki sem fog vállalkozni. A szervezet ugyanis
abszurd anakronizmussá vált. Hála a tavalyi forradalmi változások
sorozatának, ma már kivétel nélkül az összes európai tagállam le
akarja építeni a parancsuralmi tervgazdálkodás rendszerét, viszont a
KGST éppen ezeknek a rendszereknek az integrálását, együttműködését
volt hivatott szolgálni. Tehát eddigi formájában megszűnt a
szervezet létjogosultsága, és ma már nem akad tagállam a KGST-n
belül, amely ennek az ellenkezőjét próbálná állítani.
A szófiai gyülekezet résztvevői tehát megegyeznek abban, hogy a
KGST-t gyökeresen át kell formálni, hogy tulajdonképpen egy teljesen
új szervezetet kellene életre hívni. Ez azonban - legalábbis
belátható ideig - gyakorlatilag lehetetlen. A tagállamok csak most
kezdenek próbálkozni a feladattal, hogy felszámolják a parancsuralmi
gazdálkodás rendszerét, és valamiféle piaci mechanizmussal cseréljék
fel, és lényegesen eltérő következetességgel indultak el ezen az
úton. (folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- KGST-értekezlet - 1. folyt.
|
A legnagyobb tagállam, a KGST hagyományos összetartó magva, a
Szovjetunió csak olyasfajta hibridrendszert szeretne kialakítani a
piac és a tervgazdaság között, amelynek életképtelenségét már 20
éves magyarországi kísérletezés bebizonyította. Ráadásul Moszkva a
KGST-t még mindig hasznos szervezetnek tekinti. Gazdaságilag azért,
mert élelmiszereket, iparcikkeket, beruházási javakat biztosít a
Szovjetuniónak számára nagyon előnyös feltételekkel. Egyrészt olcsó
áron, mert Moszkva világpiaci áron számlázott nyersanyagokkal,
energiahordozókkal fizet KGST-áron, azaz leértékelt áron szállított
élelmiszerekért és gépekért, másrészt megengedheti magának, hogy
rendszeresen többet vásároljon kis partnereitől, mint amennyit elad
nekik anélkül, hogy a különbséget ki kellene fizetnie, mert ezt
biztosítja számára a KGST fizetési rendszerének teljes csődje.
Mindez természetesen indokolja, hogy Magyarország más
tagállamokkal együtt miért szeretne megszabadulni a KGST-től. De ezt
mégsem teheti meg, amíg a szovjet piacra utalt versenyképtelen
ágazatokat működtet, amely ágazatok csak azért tudnak működni, mert
szovjet nyersanyagok és energiahordozók tömeges fogyasztására
támaszkodnak.
Ördögi kör? Nyilvánvalóan az, de a KGST ma már csak ebben a
körben képes működni. Az egyetlen kitörési lehetőséget az kínálja,
hogy hasonló nagyságrendű tagállamok, amelyeknek létérdekük
jelzőktől mentes valódi piacgazdaság megteremtése, haladéktalanul
megkezdik egymás között egy regionális integráció kiépítését abban
az ütemben, amelyet saját belső piacgazdaságuk kiépítése diktál.
(folyt.)
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- KGST-értekezlet - 2. folyt.
|
Ilyen regionális piaci együttműködés utján indulhat el például
Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország. Amilyen ütemben
képesek kiépíteni belső piacukat, olyan ütemben képesek piaci alapon
integrálódni egymás között, és ez szabhatja meg a KGST ördögi
köréből való fokozatos kiválásuk ütemét is.
Pillanatnyilag ez látszik a kibontakozás egyetlen reális
útjának. Korántsem biztos persze, hogy az érdekeltek erre az útra
lépnek, de minden más próbálkozás akarva-akaratlanul is az ördögi
kör fenntartását szolgálja.+++
1990. január 9., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|