|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
KGST - brit vélemények (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. január 9. kedd (MTI-tud) - Hattyúdalként avagy
utolsó életrekeltési kísérletként jellemzik kedden a vezető brit
napilapok a KGST Szófiában kezdődött tanácskozását. Kiemelik, hogy
Csehszlovákia a KGST feloszlatását javasolja, Magyarország viszont
egy magyar-lengyel-csehszlovák integrációs egység létrehozását
szorgalmazza a szervezet gyökeres korszerűsítésének új
kindulópontjaként.
Michael Kaser, az oxfordi egyetem orosz, szovjet és kelet-európai kutatóintézetének igazgatója a The Guardianban közölt elemzését így kezdi:,,A KGST szófiai tanácskozása alighanem e szervezet hattyúdala, de az eredetileg tavaly nyárra tervezett ülése bizonyosan nem tekinthető születésnapi ünnepségének.,, Megállapítja, hogy a szervezet 1949-ben történt létrehozása a kelet-nyugati kereskedelem és tőkeáramlás megszakítását jelezte, egyszersmind a kelet-európai gazdaságok alávetését a Szovjetuniónak. Hozzáfűzi:
,,1989 körülményei teljesen fordítottjai az 1949-es évinek: a Moszkvától Brüsszel felé fordulás folyamatát erősíti az új kelet-európai kormányoknak az az eltökéltsége, hogy piaci kapcsolatokkal váltsák fel a központi tervezést. Ebben Magyarország és Lengyelország jár élen, fokozatosan halad Kelet-Németország, Csehszlovákia és Bulgária, leglassabban pedig láthatólag Románia,, - írja a brit szakértő.
Michael Kaser professzor a továbbiakban rámutat: a Szovjetunió számára továbbra is fontos, hogy kelet-európai berendezéseket és fogyasztási cikkeket vásárolhasson, feltéve, hogy azok nyugati minőségűek. Nyomós alkudozási ütőkártya a kezében az, hogy a Szovjetunió Kelet-Európa legfőbb energiaellátója és a társulás többi tagállamának évente több mint 10 milliárd dollárjába kerülne, ha másutt kellene fedezniük energiaszükségleteiket világpiaci árakon. ,,A kelet-európai országok számára viszont az az igazi bökkenő, hogy ily módon továbbra is a Szovjetunióhoz kötődnek, anélkül, hogy biztosítékuk lenne a szovjet piacgazdaság kialakulására az évtized végéig,, - írja a The Guardian szakértője.
A The Independent elemzője arra a következtetésre jut, hogy a KGST-t ,,nemcsak a politikai változás, hanem a gazdasági realitás juttatta csaknem teljes csődbe, s emiatt veszti el létjogosultságát gyors ütemben.,, (folyt.)
1990. január 9., kedd 15:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|