|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
Létrejön-e a vajdasági magyarok demokratikus közössége? (2.rész)
|
A kezdeményező bizottság rámutatott, hogy a nemzetiségi politikát meg kell szabadítani az egypárti ideológia béklyóitól, s a nemzetiségi jogokat az emberi jogok sajátos területeként kell kezelni. Ilyen értelemben a nemzetiségi jogok hordozói nemcsak egyének, hanem csoportként, kollektívaként az egész nemzetiség. Ezért szorgalmazta, hogy a nemzetiségi jogokat minél konkrétabban, törvényesen szabályozzák. Az elgondolás szerint a közösség élén tartományi bizottság áll majd, s községi-városi csoportjai fognak működni.
Ágoston András, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó igazgatóhelyettese, a kezdeményező bizottság tagja az új szervezet létrehozásának igényét a következőkkel magyarázza:
- Bennem két konkrét és két általános ok merült fel. Az első az, hogy a Szerb Köztársaság új választási törvényének elfogadásakor nem vették teljesen figyelembe azt a javaslatot, amely szerint a választásokon minden szinten biztosítsák a nemzetiségek valódi képviseletét. Azaz, hogy egy-egy nemzetiség soraiból az adott tisztségekre, posztokra több jelöltet is állítsanak, a jelöltek ne nemzeti-nemzetiségi alapon versengjenek egymással. A másik ok az, hogy a rövidesen bevetendő új szerbiai oktatási törvény nem oldja meg kielégítően a nemzetiségi oktatás kérdését. Ez pedig végsősoron a nemzetiségek asszimilációs folyamatának felgyorsulásához vezet.
Harmadszor: már hosszabb ideje érzem, hogy a Vajdaság tartományi nemzeti-nemzetiségi egyenjogúsági modell - bár nem vitatom, hogy a tartomány nemzetei-nemzetiségei közötti viszony lényegében jó - nem felel meg teljesen a nemzetiségek mostani igényeinek. Erről a következő adatok is tanúskodnak: a Vajdaságban 1961-1971 között 5 százalékkal csökkent a magyar nemzetiségű lakosok száma. Az asszimilációra utal, hogy a következő évtizedben (1971-1981) számuk 10 százalékkal lett kevesebb. A negyedik ok: a szerb köztársasági képviselőház nem fogadta el azt az indítványomat (Ágoston András a szerb parlament tagja), hogy alkossanak külön nemzetiségi törvényt, márpedig szerintem jogállamban erre szükség van. (folyt.)
1990. január 9., kedd 12:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|