|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
Vajdasági magyarok: az önszerveződés jövője - 1.
|
Belgrád, 1990. január 9. kedd (MTI-Panoráma) - A
Jugoszláviában, a Vajdaság autonóm tartományban élő, hivatalos
adatok szerint 385.000 lelket számláló magyarságnak eddig nem
létezett önálló társadalmi, kulturális, művelődési, kollektív
érdekvédelmi szervezete. A múlt év végén újvidéki, szabadkai, zentai
és adai tekintélyes értelmiségiek egy csoportja elhatározta a
vajdasági magyarok demokratikus szövetségének megalapítását.
A szervezet a népfront keretében kíván működni. Ezért 11 tagú kezdeményező bizottsága beadványt juttatott el a népfront tartományi választmányához, hogy engedélyezzék a közösség, mint az állampolgárok egyesülése új formájának létrehozását. A beadványra eddig nem érkezett válasz. Hivatalosan csak annyit közöltek, hogy a kezdemenyezést ,,teljes komolysággal kezelik,, és egy hónapon belül a kérvényezőkkel együtt értékelik ,,létrehozásának társadalmi szükségességét,,.
A kezdeményező bizottság beadványát azzal indokolta meg, hogy ,,a vajdasági magyarok demokratikus közössége Jugoszlávia népei és nemzetiségei egyenjogúsága érvényesítésének szervezeti és politikai eszköze lesz. Célja az, hogy elősegítse a nemzeti-nemzetiségi egyenrangúság megvalósítását a Vajdaságban, illetve a Szerb Köztársaságban. Törekvéseit az ország sorsdöntő társadalmi változásai közepette valósítaná meg. Ezek a változások napjainkban minden szocialista országban folyamatban vannak,,.
A közösség programtervezete támogatja a Jugoszláviában meghirdetett reformokat, síkraszáll a társadalmi és politikai változásokért, a pártállam jogállammá történő átalakításáért, a tőke-, áru- és munkaerőpiaccal rendelkező piacgazdaságért, a többpártrendszerű parlamenti demokrácia megteremtéséért.
A dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy ,,létre kell hozni a népek és nemzetiségek egyenjogúságának új modelljét, mert az eddigi a pártállam jegyeit viseli és kimerítette belső tartalékait, nem hoz megfelelő eredményeket, a kis létszámú nemzetiségek - így a vajdasági magyarok - soraiban nem biztosítja a felgyorsult asszimilációs folyamat megállítását. Az új modellre nem azért van szükség, hogy a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság szükségességének alapgondolata megváltozzon, hanem azért, hogy minél következetesebben és teljesebben valóra váljon a jogállam, a piacgazdaság és a politikai pluralizmus feltételei között,,. (folyt.)
1990. január 9., kedd 12:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|