|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
KGST - Rizskov 1
|
Moszkva, 1990. január 9. kedd (TASZSZ-MTI) - Nyikolaj
Rizskov szovjet miniszterelnök kedden Szófiában a KGST ülésszakán
behatóan bírálta a KGST-t mint az együttműködés gátját, de
kategorikusan kijelentette, hogy a szovjet vezetésnek nem változott
a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontja. Vagyis a Szovjetunió
továbbra is fenn kíván tartani egy olyan nemzetközi szervezetet,
amely a kelet-európai országok kölcsönösen előnyös gazdasági
együttműködését szolgálná.
Rizskov a KGST gyökeres reformját sürgette, mondván, hogy vagy fenntartják a KGST eddigi együttműködési mechanizmusát, de akkor le kell állítani a tagországokban elkezdett reformokat, vagy radikálisan megreformálják a gazdasági együttműködés egész rendszerét. A dilemmára mintegy válaszként leszögezte, hogy a Szovjetunióban mindenestre vagy folytatják a reformot, vagy tovább mélyül a válság.
A szovjet miniszterelnök megfogalmazása szerint a KGST-tagországokban súlyos a gazdasági helyzet, egyes országokban már válságos, a politikai változásokat pedig nemcsak a nyugati sajtóban, hanem a KGST-országokban is néha úgy értékelik, mint a szocializmus összeomlását.
Rizskov rámutatott, hogy a KGST-országokban zajló változások óhatatlanul érintik a tagországok közötti gazdasági együttműködést is, a reformok megkövetelik, hogy a gazdasági együttműködésben is megfelelő formákat találjanak. ,,A lehető legkategorikusabban alá kell húznom, hogy a reformok és a KGST-tagországokban végbemenő forradalmmi változások közepette a Szovjetunió nem változtatja meg a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontját, és úgy tekint a KGST-re mint kölcsönösen előnyös kollektív gazdasági együttműködési szervre.,, A KGST fenntartásával kapcsolatban Rizskovnak két fő érve volt: 1) a KGST-tagországok között már szilárd és létfontosságú gazdasági kapcsolatok alakultak ki, 2) a tagországok többsége területileg és gazdaságilag azonos régióhoz tartozik, amiből hasznot lehet húzni.
,,Nem lenne nehéz bizonyítékokat felhozni a KGST gyakorlati hasznára,,, mondta a szovjet miniszterelnök, és egyebek között kijelentette, hogy ,,a KGST még a mostani szakaszban is elősegíti, hogy az összes tagország együtt is meg külön-külön is jobban bekapcsolódhasson a világgazdasági viszonyokba, lehetővé teszi a világpiaci követelményekhez való alkalmazkodást,,. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - RIzskov 2.
|
A szovjet miniszterelnök aláhúzta, hogy a KGST évek óta nem képes megfelelő válaszokat adni a problémákra, az együttműködési mechanizmus kizárta a piaci viszonyok kialakulását, lehetetlenné tette a szocialista közös piac kialakulását, akadályozta a műszaki szinvonal emelését, a minőség javítását, fékje lett a műszaki haladásnak.
Rizskov kifogásolta, hogy nem fejeződött be az együttműködési mechanizmus átalakításának előkészítése, amit az előző ülésszak határozott el. Ismételten hangsúlyozta, hogy a KGST gyökeres megreformálása szükségszerű, és ez nemcsak a tagországokban zajló belső folyamatokból következik.
A szovjet kormányfő külön is bírálta a KGST-n belüli elszámolási rendszert, az árképzést (ezen belül konkrétan az ötéves árképzési bázist) és a transzferábilis rubelt, amelyek a fejlődés gátjává lettek. Elismerte, hogy transzferrubel képtelen teljesértékű fizetési eszközként működni, és az egységesítés eszközéből a kapcsolatok fejlődésének akadályává vált. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Rizskov - 3.
|
Gazdasági kapcsolatrendszerünk egészét át kell alakítani - mondotta Rizskov. A legjobb megoldás ehhez a szovjet és a többi nemzeti valuta átválthatósága lenne, de a tagországokban kialakult jelenlegi gazdasági helyzet ezt most nem teszi lehetővé. A kapcsolatrendszer átépítésének reális eszköze a jelen szakaszban a kölcsönös elszámolások terén a szabadon konvertálható valuta, az egymás közötti kereskedelem terén pedig a világpiaci árak akalmazása lehet. Ez lehetővé tenné, hogy a KGST-n belüli együttműködést új alapra lehessen helyezni, annak feltételeit pedig közelíteni lehetne az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlathoz.
A szovjet miniszterelnök szerint azonban számolni kell az effajta lépések veszélyeivel is. Ezért - mint mondotta - ezt a reformot csak fokozatosan, szakaszos döntések révén lehet megvalósítani. Vagyis (az elején) az elszámolások vegyes formáit kell alkalmazni, kétoldalú alapon kell kidolgozni a megállapodások olyan rendszerét, amely figyelembe veszi az egyes tagországok sajátosságait, megkönnyíti azok alkalmazkodását az új rendszerhez. A szovjet fél erre való tekintettel javasolja: 1990-ben intenzív előkészítő munkát kell folytatni annak érdekében, hogy a jövő évtől kezdve meg lehessen tenni az első gyakorlati lépéseket. Ezzel kapcsolatban Rizskov elmondta, hogy a lengyel kormányfővel már megállapodtak: kisérletképpen már ebben az esztendőben bekapcsolják az új elszámolási rendszerbe árucsereforgalmuk 10-15 százalékát.
Rizskov felhívta arra is a figyelmet, hogy a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez elengedhetetlen az egyes országok gazdaságának strukturális átalakítása. Minden tagállamnak nagy figyelmet kell szentelnie a munkaerő, az anyagi és a szellemi tartalékok ésszerű felhasználására, a takarékosságra. Bátrabban kell alkalmazni az ipar katonai ágazatainak potenciálját a népgazdaság műszaki átrendezésére, elsősorban a szociális szempontból fontos ágazatok fejlesztésére.
Át kell tehát szervezni a KGST-t, pontosabban kell meghatározni funkcióit, működési szabályait, s olyan intézményrendszert kell kialakítani számára, amely valóban képes elmélyíteni az integrációs folyamatokat, fejleszteni a kölcsönösen előnyös kereskedelmet. Ezen kívül fejleszteni kell a szervezet elemző és előrejelző tevékenységét, hasznosítani kell a pozitív nemzetközi tapasztalatokat. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
KGST - Rizskov - 4.
|
Nagy fontosságot tulajdonított a szovjet kormányfő a többi nemzetközi integrációs szervezettel - így az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) - való kapcsolatfelvételnek is.
A szovjet küldöttség javasolta: az ülés résztvevői hozzanak elvi döntést a KGST gyökeres átalakításáról, és indítványozza, hogy a mostani ülés első lépésként különleges bizottságot hozzon létre, amelynek munkájába neves szakemmbereket, tudósokat, jogászokat kellene bevonni, s amely kidolgozná a szervezet elveire, szabályzatára és szerkezetére vonatkozó javaslatokat. Ez utóbbiakat a KGST legközelebbi ülésén lehet majd megvizsgálni, amely ülés összehívásának időpontjában később egyeznének meg a tagországok, attól függően, hogy miként halad az említett javaslatok kidolgozásának folyamata. +++
1990. január 9., kedd 21:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|