 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
KGST - Rizskov 1
|
Moszkva, 1990. január 9. kedd (TASZSZ-MTI) - Nyikolaj
Rizskov szovjet miniszterelnök kedden Szófiában a KGST ülésszakán
behatóan bírálta a KGST-t mint az együttműködés gátját, de
kategorikusan kijelentette, hogy a szovjet vezetésnek nem változott
a KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontja. Vagyis a Szovjetunió
továbbra is fenn kíván tartani egy olyan nemzetközi szervezetet,
amely a kelet-európai országok kölcsönösen előnyös gazdasági
együttműködését szolgálná.
Rizskov a KGST gyökeres reformját sürgette, mondván, hogy vagy
fenntartják a KGST eddigi együttműködési mechanizmusát, de akkor le
kell állítani a tagországokban elkezdett reformokat, vagy
radikálisan megreformálják a gazdasági együttműködés egész
rendszerét. A dilemmára mintegy válaszként leszögezte, hogy a
Szovjetunióban mindenestre vagy folytatják a reformot, vagy tovább
mélyül a válság.
A szovjet miniszterelnök megfogalmazása szerint a
KGST-tagországokban súlyos a gazdasági helyzet, egyes országokban
már válságos, a politikai változásokat pedig nemcsak a nyugati
sajtóban, hanem a KGST-országokban is néha úgy értékelik, mint a
szocializmus összeomlását.
Rizskov rámutatott, hogy a KGST-országokban zajló változások
óhatatlanul érintik a tagországok közötti gazdasági együttműködést
is, a reformok megkövetelik, hogy a gazdasági együttműködésben is
megfelelő formákat találjanak. ,,A lehető legkategorikusabban alá
kell húznom, hogy a reformok és a KGST-tagországokban végbemenő
forradalmmi változások közepette a Szovjetunió nem változtatja meg a
KGST-vel kapcsolatos elvi álláspontját, és úgy tekint a KGST-re mint
kölcsönösen előnyös kollektív gazdasági együttműködési szervre.,, A
KGST fenntartásával kapcsolatban Rizskovnak két fő érve volt: 1) a
KGST-tagországok között már szilárd és létfontosságú gazdasági
kapcsolatok alakultak ki, 2) a tagországok többsége területileg és
gazdaságilag azonos régióhoz tartozik, amiből hasznot lehet húzni.
,,Nem lenne nehéz bizonyítékokat felhozni a KGST gyakorlati
hasznára,,, mondta a szovjet miniszterelnök, és egyebek között
kijelentette, hogy ,,a KGST még a mostani szakaszban is elősegíti,
hogy az összes tagország együtt is meg külön-külön is jobban
bekapcsolódhasson a világgazdasági viszonyokba, lehetővé teszi a
világpiaci követelményekhez való alkalmazkodást,,. (folyt.)
1990. január 9., kedd 21:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|