|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. január 3. (BBC, kora reggeli híradás) A Szovjetunióból érkező jelentések szerint három napig tató zavargásokra kerül sor Azerbajdzsánban az iráni határ mentén. A lázongó tömegek állítólag határállomásokat gyújtottak fel és megrongálták a telefonvonalakat. Jelentések szerint 137 kilóméteres távolságban lerombolták a szögesdrótból álló határzárat is, az Iránban benyúló azerbajdzsáni földnyelv Nakicseván és Irán között. A jelek szerint a zavargásokat felhívások idézték elő a határ mindkét oldalán lévő azerbajdzsániak egyesítésére. Nakicsevánt a Szovjetunió más részeitől örmény terület választja el.
A szovjet hírügynökség, a TASZSZ szerint, a zavargások hatására az iráni hatóságok tiltakoztak a Szovjetuniónál. A szovjet hírközlő szervek szerint, a zavargó tömegekben egyesek vagy ittasok voltak, vagy pedig kábítószerek hatása alatt álltak. A hét végén is súlyos zavargásokról érkeztek jelentések egy azerbajdzsáni városból, Dzsalilabadból, ahol a lakosság szembeszegült a kommunista párt hatalmával.
A TASZSZ szovjet hírügynöskgé további erőszakcselekményekről tudósít a térségből. Részleteket közöl egy örmények és azeriek közt vívott tűzharcról az Azerbajdzsán és Örményország között területi vita tárgyát képező Nagorno Karabah déli részén. A TASZSZ szerint karabahi örmények tüzet nyitottak egy azerbajdzsáni utasokat a milicia védelme alatt szállító távolsági autóbuszra. Néhány utas megsérült, mire a milicisták viszonozták a tüzet, egy örményt megöltek és hármat megsebesítettek.
A szovjet televízión közvetített egyik jelentés szerint, görögkeleti hívők számottevő csoportja, köztük papok és szerzetesek, háromnapos űlősztrájkot tartottak egy nyugat-ukrajnai város egyházügyi hivatalában. A riport szerint védelmet követeltek az ukrán görögkatolikusok által kezdeményezett úgymond erőszakhullámmal szemben. Ukrajna görögkatolikus felekezetét Sztálin 1946-ban erőszakkal beolvasztotta az orosz görögkeleti egyházba.
A lengyel hírügynökség pedig arról adott számot, hogy Nyugat-Ukrajnában, a lengyel határhoz közel, tegnap lengyel püspökök felszenteltek két katolikus templomot. (folyt.)
1990. január 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Az Egyesült Államok bejelentette, egymilliárd dollár értékben, multinacionális alapítványt létesítenek a lengyel gazdasági reformprogram előmozdítására. A washingtoni pénzügyminisztérium nyilatkozata szerint az alapítvény további tartalékot biztosít az új lengyel valutapolitika számára, amely a piacgazdaság felé történő haladás egyik alappillérének tekinthető. Az Egyesült Államok körülbelül 200 milllió dollár értékben járult hozzá az alapítvényhoz. Washingtonban közölték, előre láthatóan Kanada és számos nyugat-európai ország is részt vállal az alapítványban. A múlt héten Washington 500 millió dollárig terjedő ideiglenes áthidaló kölcsön folyósítását jelentette be Lengyelországnak.
Lebontják a Berlini Falat, amely három évtizeden keresztül jelképezte Európa megosztottságát. A keletnémet ügyvivő államfő, Gerlach szerint, rövidesen megkezdik a bontást. Gerlach kijelentése az új csehszlovák elnöknek, Vaclav Havelnek a Berlini Falnál tett látogatása alkalmával hangzott el. Havel elnök mind a két német államban hivatalos látogatást tett és útjának első állomása Berlin volt. Onnan az NSZK-ba Münchenbe utazott, miniszterelnöke és külügyminisztere kíséretében. A bajor fővárosban Havel Weiszcker államelnökel és Kohl kancellárral tárgyalt. Ez volt Havel elnök első külföldi útja. A BBC müncheni tudósítója rámutat, Havel döntése, hogy Moszkva helyett először Berlinbe láótogatott, országának Közép-Európában játszott szerepét hivatott jelképezni.
Bulgáriában tiltkaozó megmozdulásokra került sor, amiért a hatóságok úgy döntöttek, hogy visszaállítják a török nemzetiségiek vallásgyakorlási jogait. Mintegy tízezer főnyi tömeg vonult az utcára egy dél-bulgáriai városban és népszavazást követelt a kérdésben. A közelben ugyanakkor török és mohamedán gyült össze, ellenkező követeléseket hangoztatva. A városból körülbelül ezren Szófiába utaztak, ahol az Országgyűlés épülete elött tiltakoztak amiért szerintük senki nem kérte ki a véleményüket a török nemzetiségieket érintő politika megváltoztatása kérdésében.
A román külügyminisztérium szóvívője szerint, az ország kivégzett vezetője, Ceausescu körülbelül 60 legközelebbi munkatársát őrizetbe vették. (folyt.)
1990. január 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
A szóvívő Bukarestben közölte a tudósítókkal, hogy a kommunista párt politikai bizottságának minden tagja bőrtönben van és a volt rendszer összes gonosztevőjét bíróság elé állítják.
Magasrangú amerikai és vatikáni diplomaták érkeztek Panamába. Az országban két héttel korábban amerikai invázió mozdította el Noriega tábornokot a hatalomból, de a bukott vezetőt azóta sem sikerült kikényszeríteni a menedékhelyéről a Vatikán panamavárosi diplomáciai missziójának épületéből. Az amerikai diplomáciai küldöttség a külügyminiszter-helyettes vezetése alatt tárgyalni fog az új elnökkel. A washingtoni külügyminisztérium szerint segélyről lesz szó, de azt nem részletezték, hogy a külügyminiszter-helyettes tárgyalni fog-e a vatikáni küldöttel Noriega tábornok jövőjéről.
Az Amnesty International emberjogi szervezet annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az izraeli hatóságok ösztönzik biztonsági alakulataikat palesztín arabok megölésére a megszállt területeken zajló összetűzések során. Az Amnesty International megállapítja, az izraeli alakulatoknak adott hivatalos irányelvekben fokozotosan enyhítették a lőfegyverek használatát szabályozó feltételeket, miáltal lehetővé tették az indokolatlan emberölést. A jelentés szerint a lelőtt palesztín arabok jórészt csak olyan tevékenység miatt esett lőfegyverek áldozatául, amely nem szükségszerűen veszélyeztette mások életét, példóul azért, mert kövekkel hajigálta a katonákat. Jeruzsálemben a külügyminisztérium szóvívője az Amnesty jelentésben foglalt állításokat teljesen alaptalanoknak minősítette. +++
1990. január 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|