 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Az Egyesült Államok bejelentette, egymilliárd dollár értékben,
multinacionális alapítványt létesítenek a lengyel gazdasági
reformprogram előmozdítására. A washingtoni pénzügyminisztérium
nyilatkozata szerint az alapítvény további tartalékot biztosít az új
lengyel valutapolitika számára, amely a piacgazdaság felé történő
haladás egyik alappillérének tekinthető. Az Egyesült Államok
körülbelül 200 milllió dollár értékben járult hozzá az
alapítvényhoz. Washingtonban közölték, előre láthatóan Kanada és
számos nyugat-európai ország is részt vállal az alapítványban. A
múlt héten Washington 500 millió dollárig terjedő ideiglenes
áthidaló kölcsön folyósítását jelentette be Lengyelországnak.
Lebontják a Berlini Falat, amely három évtizeden keresztül
jelképezte Európa megosztottságát. A keletnémet ügyvivő államfő,
Gerlach szerint, rövidesen megkezdik a bontást. Gerlach kijelentése
az új csehszlovák elnöknek, Vaclav Havelnek a Berlini Falnál tett
látogatása alkalmával hangzott el. Havel elnök mind a két német
államban hivatalos látogatást tett és útjának első állomása Berlin
volt. Onnan az NSZK-ba Münchenbe utazott, miniszterelnöke és
külügyminisztere kíséretében. A bajor fővárosban Havel Weiszcker
államelnökel és Kohl kancellárral tárgyalt. Ez volt Havel elnök első
külföldi útja. A BBC müncheni tudósítója rámutat, Havel döntése,
hogy Moszkva helyett először Berlinbe láótogatott, országának
Közép-Európában játszott szerepét hivatott jelképezni.
Bulgáriában tiltkaozó megmozdulásokra került sor, amiért a
hatóságok úgy döntöttek, hogy visszaállítják a török nemzetiségiek
vallásgyakorlási jogait. Mintegy tízezer főnyi tömeg vonult az
utcára egy dél-bulgáriai városban és népszavazást követelt a
kérdésben. A közelben ugyanakkor török és mohamedán gyült össze,
ellenkező követeléseket hangoztatva. A városból körülbelül ezren
Szófiába utaztak, ahol az Országgyűlés épülete elött tiltakoztak
amiért szerintük senki nem kérte ki a véleményüket a török
nemzetiségieket érintő politika megváltoztatása kérdésében.
A román külügyminisztérium szóvívője szerint, az ország
kivégzett vezetője, Ceausescu körülbelül 60 legközelebbi munkatársát
őrizetbe vették. (folyt.)
1990. január 3., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|