 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 1., péntek - A Fővárosi Bíróságon dr. Strausz János tanácsa pénteken megkezdte a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalást. A bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványára látott hozzá a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott-társa ügyének újbóli tárgyalásához.
Mint az a korábbi híradásokból ismeretes: a Budapesti
Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a
Budapesti Népbíróság 1948-ban megállapította, hogy a
Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János
agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Június
3-án este - amint azt a korabeli bírósági jegyzőkönyvek tanúsítják
-, a felizgatott tömeg egy része valóban fel volt fegyverkezve a
községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett és megkísérelt
betörni a tanácsterembe. Ezt az akciót a bejáratnál két rendőr
megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos
János, és az első bírósági jegyzőkönyv szerint ,,azt terjesztette,,,
hogy a rendőrök őt és a jegyzőt el akarják vinni, és ezt
mindenképpen akadályozzák meg. A hangulat egyre feszültebb lett. A
főjegyző az egyik kijáraton el akart távozni, ahol két rendőr állt.
A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt el akarják vinni, ezért hangos
tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor
rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki
látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti - nekiugrott, kitépte
kezéből a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen
meghalt.
Az eset után a bíróságok Asztalos Jánost szándékos emberölés
bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt halálra ítélték,
Királyfalvi Miklós ugyanezt a büntetést kapta, szándékos emberölés
bűntette miatt. A köztársasági elnök a katolikus pap halálbüntetését
életfogytig tartó fegyházbüntetésra változtatta, amit az Elnöki
Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le.
(folyty.köv.)
1989. december 1., péntek 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|