|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
|
Japán segítségnyújtása Magyarországnak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 24. péntek /MTI-tud./ - A japán kormány kész az Export-Import Bankon keresztül hitellel finanszírozni különböző magyar fejlesztési programokat, így a Suzuki-beruházást is. Ezzel elhárulnak a jelentősebb magyarországi japán beruházások pénzügyi akadályai, amennyiben magyar részről ilyen beruházási igényeket megfogalmaznak. Emellett a távol-keleti ország arra is kész, hogy kívánságra külkereskedelmi és beruházási garanciát adjon Magyarországnak - egyebek között ezeket az elvi lehetőségeket tartalmazza az a japán segítségnyújtási csomagterv, amelyet Magyarország és Lengyelország támogatására szán a tokiói kormány. Az állásfoglalást egyidőben hozták nyilvánosságra pénteken Tokióban és a 24-ek brüsszeli tanácskozásán.
A japán kormány döntését elöször Morijama Majumi, a kormány szóvivője ismertette, majd annak részleteiről tájékoztatást adott a nemzetközi sajtó számára Osima Kenzo, a külügyminisztérium segélypolitikai osztályának a vezetője. A Lengyelországnak nyújtandó támogatásról a szakértő elmondta, hogy 150 millió dolláros szabad felhasználású hitelt nyújtanak, gyorssegélyként, a zloty stabilizálására. A hitelt 25 év alatt kell visszafizetni, kamatlába nem éri el a három százalékot és a törlesztést csak hét éves várakozási idő után kell megkezdeni. A hitel folyósításának azonban előfeltétele, hogy a Nemzetközi Valutaalap a lengyel kormánnyal megállapodásra jusson az ország gazdasági szerkezetének az átalakítási tervére vonatkozóan. A magyar hitelfelhasználásnak nem előfeltétele az IMF-fel való megállapodás, de természetesen a visszafizetés feltételei is mások. Önmagában az utóbbi tény is bizonyítja, hogy a magyar és a lengyel gazdaság helyzetét alapvetően különbözőnek tartja a tokiói kormány. Erre utal az is, hogy a Lengyelországnak szánt élelmiszer-segély - amelynek a keretösszegét nem hozták nyilvánosságra - egy részét a Magyarországtól devizáért vásárolt gabona képezné, közölte Osima Kenzo. A japán kormány ezen kívül különböző technikai kérdésekben, szakemberképzésben és környezetvédelmi projektek finanszírozásában is szerepet vállal a két ország támogatásaként, azonban ennek a részletein még dolgoznak. +++
1989. november 24., péntek 13:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|