 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közéletünk tisztaságáért - Az SZDSZ V. kerületi csoportjának nyilatkozata
"A lehallgatási botrány mellett hazánk
politikai életében más aggasztó jelek is tapasztalhatók. Az
V. kerületben január 13-án, szombaton sorrakerülő időközi választáson
az SZDSZ, az MSZDP, az FKGP és a Fidesz színeiben induló Tamás
Gáspár Miklós ellen példa nélkülien alantas akciókat indítottak
magukat meg nem nevező erők. Légből kapott rágalmakat tartalmazó
cikk másolatát szórják szét némelyek, míg mások sztálinista,
fasiszta uszítás fogalmát kimerítő röplapot köröznek."
SZER, Magyar híradó:
A belügy körül gyűrűző botrány
"Nos, egyszerre tehát kisült, hogy milyen sok szervezet létezik,
amelyek egytől egyik a törvényességet és az állampolgárok jogait
védelmezik. Szinte érthetetlen, hogy ezek a nagyhatalmú testületek
miért vártak a Fidesz és a szabaddemokraták bejelentésére, miért nem
maguktól kezdeményezték a kivizsgálást. Az ugyanis mindig is nyílt
titok volt, hogy a BM előszeretettel hallgatja le egyesek - és nem
is olyan kevesek - telefonbeszélgetéseit. Szinte érthetetlen -
mondtam -, holott jól tudom, hogy a régi elvtársak, mai bajtársak
még sokfelé ott vannak, a belügyben és máshol is."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán változtat óvatos beruházáspolitikáján?
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 23. csütörtök (MTI-TUD) - Miközben a japán kormány óvatos marad, a távol-keleti ország vállalatai kezdenek fokozódó érdeklődést tanúsítani a kelet-európai térség iránt - állapítja meg csütörtökön címoldalon közölt elemzésében az Asahi Evening News. A japán vállalatok eddig kevés figyelmet fordítottak Kelet-Európára, mivel a térség szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval, földrajzilag is távol esett a szigetországtól és történelmi kapcsolatok sem fűzték Japánt ennek a régiónak az országaihoz.
Ezzel magyarázható, hogy a japán külkereskedelmi szervezet, a
Jetro kimutatása szerint míg a múlt év végén az NSZK-nak 53 vegyes
vállalata volt Kelet-Európában és Ausztria 52, addig a világ többi
részén rendkívül aktív, tőkeerős japán cégeknek csak kilenc: négy
Bulgáriában és öt Magyarországon.
Az írás részletesen kitér a Suzuki együttműködési tárgyalásokra,
idézve a japán kisautógyártó cég vezetőinek azt a kijelentését, hogy
a tárgyalások Magyarországgal lezárultak, a vállalat döntése van
hátra. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a japán
vállalatok a vegyes vállalatok létesítése során komoly akadályba
ütköznek, mivel a kormány vonakodik attól, hogy hiteleket nyújtson
az eladósodottsággal küzdő kelet-európai országoknak.
Az Asahi azonban valószinűsíti, hogy a politikai és gazdasági
reformok láttán a tokiói kormány változtat magatartásán. Azt is
feltételezi, hogy a kormány nem habozik tovább abban a kérdésben,
hogy az ellenőrzése alá tartózó export-import bankon keresztül
hiteleket nyújtson-e Kelet-Európa reformországainak. A pozitív
döntés válasz lesz a párizsi csúcstalálkozón a hét vezető tőkés
ország által hozott állásfoglalásra, amely Magyarország és
Lengyelország támogatását helyezte kilátásba. A cikk szerint a
tokiói kormány éppen ezért részletes segítségnyújtási programot
dolgozott ki, amelyet a 24-ek november 24-i brüsszeli tanácskozásán
terjesztenek elő.+++
1989. november 23., csütörtök 08:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|