 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottsága
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés most ne
tárgyalja a hatósági erkölcsi bizonyítványról, valamint a
közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezeteket - ezt
javasolja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, amely
csütörtökön tartott ülést. A testület úgy ítélte meg: egyik törvény
megalkotása sem sürgető szükségszerűség. A képviselők azzal értettek
egyet, hogy most csupán a feddhetetlenség intézményét szüntessék
meg.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság eredetileg
kétnaposra tervezte ülését, amelyen 24 napirendi pontot - 14
törvényjavaslatot és 10 képviselői indítványt - kellett volna
megtárgyalnia. Különböző okok miatt azonban a bizottság csütörtökön
megkezdett ülését csak a januári ülésszak munkaszüneteiben tudja
folytatni. Ezért csak azokat a törvényjavaslatokat tárgyalta meg,
amelyek a kompetenciájába tartoznak. A már említett két
törvénytervezeten kívül a bizottság megtárgyalta és pontosító
módosításokkal elfogadta a vallási és lelkiismereti szabadságról,
valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot.
Élénk szakmai vitát váltott ki a sajtótörvény módosításáról
szóló törvénytervezetnek a sajtó útján elkövetett személyiségi jog
megsértésének jogorvoslata. Nevezetesen azt vitatták a képviselők,
hogy a jogsértőt a bíróság bírsággal sújtsa-e, s annak összege az
államkasszát gazdagítsa, avagy kárpótlás megfizetésére kötelezze, a
sértett javára. A bizottság végül is az utóbbi megoldás mellett
foglalt állást, s ezzel az előterjesztő miniszterhelyettes is
egyetértett.
Éles vitát váltott ki az országgyűlési képviselők jogállásáról,
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
törvényjavaslat. A bizottság tagjai eleinte hajlottak arra, hogy a
Parlament most a tiszteletdíjak mértékéről ne döntsön, ám az érvek
csatájában azok győzedelmeskedtek, akik szerint a már zajló
választási kampány szempontjából rendkívül fontos ennek
megállapítása is. Hiszen a képviselőjelölteknek tudniuk kell, mire
vállalkoznak. Ezért a bizottság javaslatot is kidolgozott a
képviselői tiszteletdíj mértékének megállapítására, amely nem a
miniszteri fizetést tartja etalonnak. Javaslatot fogalmazott meg
arra az esetre is: milyen anyagi következményekkel jár, ha a
képviselő hosszabb időn át önhibájából nem tesz eleget képviselői
kötelezettségeinek. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|