Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 07.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata

"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert, rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt, hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig deklarált demokratikus elveivel. Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:

Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal

"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben politizálnak, mint a magyarok. Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak lennének."

Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (1. rész)

1990. január 14., vasárnap - Minél inkább közeledik az országgyűlésiképviselő-választások időpontja, annál gyakrabban hallhatja-olvashatja az állampolgár ezeket a fogalmakat: egyéni választókerület - független jelölt; területi választókerület (a főváros, illetve a megyék) - területi lista; országos lista. Ezek a fogalmak az országgyűlési képviselők megválasztásának módját takarják.


Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény
módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti
demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan
politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek
alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző
politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje növekszik.
Ugyanakkor rendkívül nehéz egy több évtizedes szemléletet és
gyakorlatot egyik napról a másikra megváltoztatni. Nevezetesen: az
országgyűlési képviselő az átalakuló parlamenti demokráciában már
nem a helyi érdekek szószólója, érvényesítője, hanem - ahogyan a
módosított alkotmány fogalmaz - tevékenységét a köz érdekében végzi.

    Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes
választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az
ország 172 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti
képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok,
további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el.

    A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási
Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az
egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá
azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Itt
két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni
választókerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest
megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a
legkevesebb pedig Nógrád megyében (4).

    Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül - akár
függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben
indulnak - a szavazópolgároknak egy személyre kell
félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első
választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes
szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a
választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. (folyt.köv.)



1990. január 14., vasárnap 16:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? (2. rész)


A választáskor a szavazópolgárok még egy szavazócédulát kapnak
majd, ez lesz az úgynevezett területi lista. Ezeken a listákon csak
a pártok indíthatnak jelölteket. Ilyen területi listát az a párt
állíthat, amely a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4,
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében két egyéni
választókerületben állított jelöltet.

    A területi listák alapján 152 képviselői helyen osztozhatnak
majd a pártok. A területi választókerületeket figyelembe véve a
legtöbb mandátumot Budapesten (28), Pest megyében (14) és
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád,
Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni.

    Amikor a választópolgár a területi listára szavaz, lényegében
egy pártra adja le voksát. A pártokra leadott szavazatokat országos
és területi szinten összesítik, s a törvényben rögzített számítási
mód alapján állapítják meg, hogy melyik párt hány képviselői
mandátumot szerzett meg. A területi választókerületben a pártok
listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon
szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a
választópolgárok több mint fele szavazott.

    A harmadik jelölési mód az országos lista. Ilyen listát azok a
pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókerület (Budapest
és a 19 megye) közül legalább hétben állítottak listát. Ezekre
azonban a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak. Az országos
listán megszerezhető 58 mandátumot rendkívül bonyolult
arányszámítási rendszer alkalmazásával töltik be. (MTI)



1990. január 14., vasárnap 16:21


Vissza »


Javítás az mtib1019 sz. hírre


A mai mtib1019 számú, Milyen összetételű lesz az új magyar
Országgyűlés? (1. rész) című hírünk 3. bek. 3. sorában a szám
helyesen:


     ...176 képviselőt egyéni ...
     ---
(MTI)



1990. január 14., vasárnap 17:02


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

" Január hatodikán és hetedikén kiderült, hogy a kormányfő nem fogta fel az ügy súlyát. Névleges intézkedések történtek, de nem állítottak le senkit és semmit, a felelősöket nem mozdították el a helyükről... Bekövetkezett, amit várni lehetett, mind többen, mind fokozottabban fordultak el az MSZP-től."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD