|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Tamás Gáspár Miklós lett a képviselő (1. rész)
|
1990. január 13., szombat - Szombaton néhány perccel este 8
óra után Toldi János, a helyi választási bizottság elnöke kihirdette
a fővárosi V. kerületi időközi választás végeredményét: a szavazásra
jogosult 18.533 kerületi polgár közül 7942-en éltek szavazati
jogukkal (42,85 százalék). Közülük 4288-an (54,9 százalék) voksoltak
Tamás Gáspár Miklósra, a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjére.
Balázs Péter független jelölt 2625 (33,61 százalék), Szalma Béla
ugyancsak független jelölt 898 (11,5 százalék) szavazatot kapott. Az
eredmény azt jelenti, hogy Tamás Gáspár Miklós lett a 14. számú
budapesti választókerület parlamenti képviselője.
Emlékezetes: a december 9-ei első fordulón a jogosultak 41,45 százaléka vett részt, tehát kevesebben, mint a mostani második szavazáson. Akkor szintén az SZDSZ jelöltje vezetett a szavazatok 45,36 százalékával. A választási törvény értelmében az első fordulót érvénytelennek nyilvánították, mivel a választópolgároknak kevesebb, mint a fele adta le szavazatát. A mostani fordulón már az is elegendő lett volna, ha a választók egynegyede megy el szavazni.
Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva az új képviselő - aki civilben jogfilozófus, az ELTE docense - elmondta: bár nem volt benne egészen biztos, de valószínűnek tartotta, hogy nyerni fog. Kétségessé tették azonban a győzelmét a választásban egyébként érdektelen MSZMP rágalmazó kampánya, nevezetesen a Szabadság egyik cikke, amelyet sokszorosítva terjesztettek, valamint az aláíratlan uszító röplapok. Az, hogy a részvétel nagyobb volt, mint a múltkor, Tamás Gáspár Miklós szerint elsősorban a hazai és a kelet-európai politikai helyzet változásának köszönhető, sőt a lehallgatási botránynak is, amely élesebbé tette a politikai kontrasztokat. Ezek is közrejátszanak abban, hogy a választópolgárok ma már inkább a radikális ellenzék felé fordulnak, mint korábban.
Tamás Gáspár Miklós szerint nem volt felesleges belefogni a választási kampányba, ugyanis - mint mondotta - lehet, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokig hátralévő idő kevés, de a jelenlegi félig-meddig forradalmi korszakban még a napok is számítanak, hiszen alapvető kérdésekben kell dönteni. A még hátralévő parlamenti ülésszakok nagyon fontosak lehetnek az ország sorsa szempontjából. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|