|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Az utóbbi napokban több
szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió
felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti
médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a
felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse
ezzel kapcsolatos álláspontját.
Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a nézeteltéréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem eléggé közérhetően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt egyértelmű, miben is áll a rendelet-módosítás lényege. Világossá kell tehát tenni - mondotta -, hogy a tévé és a rádió felügyeletét továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül, részben a felügyelő bizottságon, illetve az államminiszteren keresztül. A korábbiakban az összes jogkör a felügyelő bizottság kezében összpontosult, ám a mostani rendelet-módosítás - a pártokkal kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként - megosztja a jogköröket.
A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián belül a pártatlanság és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint hogy a választási kampány idején a pártokat érintő kérdésekkel foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre, kizárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a választásokkal összefüggő feladatokat irányítsa, befolyásolja. A bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat, így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelő bizottság tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslattevő szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (2. rész)
|
Mint köztudomású - folytatta Szilvásy György -, a felügyelő bizottság tagjait az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak jórésze, a korábbi Harmadik Oldal jelentősebb szervezetei, az MSZP, valamint néhány társadalmi szervezet delegálta - a kormány felkérésére. Az SZDSZ, a Fidesz és az SZDP azonban - mivel nem értenek egyet azzal, hogy pártok felügyeljék a rádiót és a tévét - mind a mai napig nem delegált senkit, ám továbbra is nyitva áll előttük a bizottság. E testület tagjai közül egyébként csak két személyt nevezett ki közvetlenül, ajánlás nélkül a miniszterelnök, a többieket önállóan jelölték ki az érintett szervezetek. A bizottság munkájában fontos alapelv, hogy a tagok kinevezésüket követően már nem az őket ajánló pártoknak, hanem a Minisztertanácsnak, illetve saját lelkiismeretüknek tartoznak felelősséggel. Az azonban természetesen előfordul, hogy a többségi szava zás alapján kialakított döntések nem egyformán kedvezőek a különböző pártoknak, szervezeteknek.
A napokban létrehozott televízió elnökséggel kapcsolatban Szilvásy György elmondta, hogy ezt a belső szakmai irányító testületet - a felügyelő bizottság javaslatára - a Minisztertanács nevezte ki. Minden szakmai, műsorpolitikai, személyi kérdésben az elnökség dönt, a kormány és a felügyelő bizottság ezekbe a döntésekbe nem avatkozik be, tehát nincs szó arról, hogy cenzúráznák a tévé munkáját. (MTI)
1990. január 11., csütörtök 16:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|