Rendszerváltás és az MTI

	Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció, népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek az Országos Koordinációs Tanács szerdai ülésén, amelyet egyebek között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól. A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a tanács tagjai végül is egyebek között azt követelték, hogy a minimális munkabéreket január 1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5.100 forintra emeljék. Az OKT tagjai abban is egyetértettek, hogy ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal a szakszervezeti követeléseket illetően, úgy legkésőbb január 22-ig döntenek arról, milyen további lépéseket tartanak szükségszerűnek. (MTI) 1990. január 10., szerda 13:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció, népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól. A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek, amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült: egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem fizetnek lakbért, közüzemi díjat. Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a kormány sem képes csodákra. A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke, valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt. A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket. (folyt.köv.) 1990. január 10., szerda 16:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (2. rész) Ezzel lehetetlenné tette a kölcsönös érdekek figyelembe vételét
szolgáló párbeszédet, a racionális kompromisszumokat tartalmazó megegyezést. Az OKT érthetetlennek, felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja a kormányzat magatartását. Véleménye szerint reális a veszély arra, hogy a felhalmozódott feszültségek a szükségesnél nagyobb gazdasági veszteségeket idéznek elő. A tagság életkörülményeit ért durva támadással szembeni eltökélt harc megindítása kötelessége az OKT-nak - hangoztatja az állásfoglalás -, márcsak azért is, mert számításai szerint ez év elejére a létminimum egy főre vetítve eléri a 4700 forintot, a társadalmi minimumé pedig az 5700 forintot. A megélhetési költségek az elmúlt évhez viszonyítva fejenként 800-1000 forinttal emelkednek. Mindezek alapján az OKT javasolja, hogy a minimális munkabéreket január 1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5100 forintra emeljék. Javasolják továbbá, hogy azon vállalatoknál, ahol a bérek növekedése nem haladja meg a 10 százalékot, a béremelés mentesüljön a kereseti adó alól. Szükségesnek tartják a nyugdíjak, illetve a nyugdíjszerű ellátások, a társadalombiztosítási minimumok, a családi pótlék, valamint a gyes jövedelempótléka további 200 forintos emelését, továbbá néhány alapvető élelmiszer árának mérséklését, és ezen árak rögzítését. Támogatják a vasas szövetség elnökségének felhívását, miszerint a vállalati, intézményi, ágazati szakszervezetek haladéktalanul kezdjenek bértárgyalásokat a munkáltatókkal 1990. január 1-jétől érvényes 10 százalékos, de legalább havi 500 forintos általános béremelés végrehajtásáról. Az OKT követeli, hogy haladéktalanul hozzák létre a valódi, előzetes diktátumok nélküli érdekegyeztetés fórumait a kialakult árviszonyok felülvizsgálatára, az áremelések szociális következményeinek feltérképezésére, az árak további emelkedését meggátló antiinflációs csomagterv kidolgozására. Amennyiben nem sikerül megegyezni a kormánnyal a szakszervezeti követeléseket illetően, úgy az OKT legkésőbb január 22-ig dönt arról, milyen további lépéseket tart szükségesnek. A vitában egyébként szóba került, hogy egyes, fizetési nehézségekkel küzdő vállalatok részére a számlavezető bankok megtagadták a munkabér-hitel folyósítását. A tanács állásfoglalásában leszögezte: megengedhetetlen, hogy a dolgozók ne jussanak hozzá járandóságukhoz, így tehát sürgős jogi megoldást kell találni. A továbbiakban a március 25-i országgyűlési képviselői választások rendszeréről, valamint a szakszervezetek képviselőjelöltjeinek megválasztásáról zárt ülésen tanácskozott az OÉT. (folyt. köv.) 1990. január 10., szerda 16:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szaksszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (3. rész)
X X X A zárt ülésről kiadott tájékoztató szerint az Országoos Koordinációs Tanács értetlenül fogadja és visszautasítja azt a nyilatkozatot, amelyben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kifogásolja, hogy a Népszava főszerkesztőjének kinevezésével kapcsolatosan a szakszervezetek nem kérték beleegyezésüket. A bizottság elutasít minden olyan törekvést, amely az egypártrendszerü diktatúra után a többpártrendszer viszonyai között törekszik diktátumra. Az Országos Kooordinációs Tanácsban szövetkezett szakszervezetek elutasítanak minden olyan szándékot, amely a szakszervezetek belügyeeibe való beavatkozásra irányul, egyetlen párttól sem fogadják el a szakszervezeti függetlenség megsértését. A közlemény tudatja továbbá, hogy az Országos Koordinációs Tanács Pálfy G. Istvánt, a Népszava főszerkesztőjét a Magyar Televizió elnökségi tagjává történt kinevezése miatt - főszerkesztői beosztásának érintetlenül hagyásával - átmenetileg mentesitette a közvetlen főszerkesztői feladatok ellátása alól. Ez idő alatt a Népszavát a közeli napokban megválasztásra kerülő szerkesztő bizottság, illetve egy megbizandó felelős szerkesztő irányitja.. (MTI) 1990. január 10., szerda 20:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »