|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)
|
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció,
népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek
Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek
között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a
fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól.
A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek, amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült: egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem fizetnek lakbért, közüzemi díjat.
Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a kormány sem képes csodákra.
A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke, valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt. A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket. (folyt.köv.)
1990. január 10., szerda 16:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|