Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 07.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata

"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert, rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt, hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig deklarált demokratikus elveivel. Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:

Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal

"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben politizálnak, mint a magyarok. Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak lennének."

Erdély jövője


London, 1990. január 7. (BBC, Panoráma) - Maczkó László rovata
következik: Kényes kérdés.

    Romániában a Ceausescu-rezsim bukása fölötti öröm elülése után
nemcsak a közelmúlt évtizedek súlyos vereségével kell szembenézni,
hanem történelmi távlatba visszanyúló problémák is valamilyen
elfogadható megoldást kívánnak. Az európai tömbök bomladozásával és
a kelet-európai országok önálló útra lépésével szinte
elkerülhetetlen lesz, hogy előbukkanjanak olyan kérdések, melyeket a
status quo fojtott el.

    Mint ahogy a megfeszült földkéreg átrendeződése kisebb-nagyobb
földrengéseket vált ki, kisebb-nagyobb politikai rengések várhatók
Európa alapvető átrendeződésének nyomán is.

    Az angol sajtóban már megjelent egy-két cikk, sőt néhány angol
politikus és kommentátor is kifejtett olyan véleményt, mely szerint
Románia, de közelebbről Erdély problémáit a két világháborút követő
igazságtalan rabló békeszerződések súlyosbították. Románia is
megsínylette ezeket a nagyhatalmi osztozkodásokat: Besszarábia,
Bukovina ma a Szovjetunióhoz tartozik.

    Erdélyről és esetleges jövőbeli sorsáról beszélgetünk Jotisky
Lászlóval, aki a múlt héten vezette kerekasztal-beszélgetésünket
romániai témáról.

A bevezetőhöz van-e valami hozzászólni valód, Laci? (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Erdély jövője - 1. folyt.


- Tulajdonképpen csak annyi, hogy természetes, hogy a Romániában
végbement forradalom, véres forradalom maga után hoz olyan dolgokat
is, amelyeket feltehetően maguk a románok nem gondoltak át, vagy nem
vártak ettől, és ezek közé valószínűleg tartozik az is, hogy
felújúlhat egy bizonyos fajta, ha nem is ellenségeskedés, de
nézetellentét Erdély fölött, ami eddig is mindig megvolt a felszín
alatt, csak mondjuk jóval a felszín alá kergette az a közös ügy,
hogy valahogyan meg kell szabadulni ettől a szörnyű elnyomó
rendszertől, amelyet Ceausescu épített ki, tehát Románián belül volt
egy ilyen ideiglenes egyetértés magyarok és románok között.

    Én a magam személyes részéről abban reménykedem, hogy ez nem fog
teljesen szertefoszlani, de nem látom ennek semmi biztosítékát.

    - Nem tudom, hogy múltkoriban láttad-e az angol televízióban a
Szabad Románok Világszervezetének az elnökét, Ion Ratiut, meg
egy-két társát, akik nyilatkoztak a helyzettel kapcsolatban, ők a
román demokráciának a hívei, legalábbis így mondják, és így tudom;
amiket mondtak Erdéllyel kapcsolatban, meg a magyarok szerepével
Romániában, az nem sok bíztatót tartalmazott magyar szempontból. Na
most az ő hangjuk mennyire számíthat?

    - Biztos, hogy nagyon sokat számít, abból a szempontból számít
sokat, hogy ők valószínűleg ugyanolyan nézeteket vallanak mint
Romániában a demokratikus közvélemény jó része.

    - Na most én bizonyos analógiát látok az észak-ír és az erdélyi
helyzet között. Észak-Írországban egy Angliából áttelepült többség
nem engedi, ráadásul demokratikus jogaival élve nem engedi, hogy a
kisebbség csatlakozzon magához az Ír Köztársasághoz, mégis
Nagy-Britannia és Írország megállapodott abban, hogy Dublin bizonyos
beleszólást és betekintést kap Észak-Írország ügyeibe, éppen a
kisebbség érdekében. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Erdély jövője - 2. folyt.


Erdélyben is ma már román többség él, de a kétmillió magyarnak
vannak külön érdekei. Elképzelhető-e szerinted, hogy az angol-ír
egyezséghez hasonló megállapodás jöhet létre Magyarország és Románia
között? Vagyis kaphatna-e Magyarország beleszólást Erdély ügyeibe,
feltéve persze, ha ezt az erdélyi magyarok és Budapest is akarná?

    - Én azt hiszem, hogy mondjuk abból a szempontból
elképzelhetőbb, mint egy határrendezés, mert ebbe a nagyhatalmak nem
akarnának beavatkozni, semmiféle érdekük nem fűződik ahhoz, hogy
ebbe beavatkozzanak, mert ez nem jelentené az európai rend, a
földrajzi európai rend megváltoztatását, tehát ezt mindenki
elismerné, mint kizárólagos magyar-román kérdést, kivéve talán a
németeket, akik rögtön előjönnének az ott élő szászokkal, de ezt
hagyjuk ki egyelőre, az egyenletet ne bonyolítsuk.

    Hogy elképzelhető-e pusztán magyar-román szempontból, az már más
kérdés. Ugye, amint tudod, Írországban sem az ottani többség, a
protestáns többség, tehát az angol skót származású többség soha nem
volt hajlandó elfogadni ezt a beleszólást, állandóan ágáltak ellene,
csak mondjuk az angol kormány nagyon szilárdan kitartott emellett az
álláspontja mellett, és így elfogadtatta velük. Hogy Romániában
olyan kormány fog-e alakulni, amikor az ideiglenesség állapota
megszűnik, amelyik elég erős ehhez és elég elszánt ehhez, és valóban
ezt akarja, az más kérdés.

    Nekem valahogy az a gyanúm, hogy ez nem fog bekövetkezni Erdély
esetében.

    - Na most az ilyen beleszólási kérdéseket illetően, például
Magyarország esetleges beleszólása az erdélyi magyarság sorsába,
vagy a románok beleszólása a besszarábiai románok sorsába. Ebben
meddig lehet elmenni anélkül, hogy mindenféle bélyeget az emberre
rásüssenek: irredentizmus meg egyéb idegen szavakat? (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Erdély jövője - 3. folyt.


- Hát nézd, tulajdonképpen civilizált módon mindent meg lehet
fogalmazni, és ha már egyszer az ember civilizáltan fogalmaz, akkor
nehezebb rásütni bélyegeket, de mindettől eltekintve vannak minden
nyelvben, és a magyar nyelvben éppen úgy mint más nyelvben
úgynevezett terror szavak vagy kifejezések, amelyeket talán nem
ezért találtak ki, de mindenesetre amelyek megbélyegzővé váltak és
bizonyos lélektani gyorsírás jellé váltak, hogy ez az ember, ennek a
homlokán bélyeg van, ez fasiszta, ez irredenta, ez horthysta, ez
hitlerista, aki ma azt mondja, hogy Erdély akárhonnan nézzük,
mindenképpen a történelmi Magyarországnak területileg része volt, és
hogy Erdélyben mindmáig több mint 2 millió magyar él, az ettől nem
válik se fasisztává, se irredentává, ezek ténykérdések.

    - Én nekem semmi kétségem, hogy a románok többsége a demokrácia
és a szabadság híve, de valami rosszindulatú hang azt sugallja
bennem, hogy Ceausescu néhány eredményéhez esetleg ragaszkodnának.
Gondolok itt a magyarok szétszórására tett igyekezetre, az
elrománosításra és a történelem öncélú kicsavarására.

    - Ebben biztos vagyok, hogy igazad van, szóval az nemcsak a
Ceausescu-rendszerre és különösen nem a kommunista rendszerre volt
jellemző, hogy az erdélyi magyarságtól szisztematikusan elrabolták a
kultúrális jogaikat, az emberi jogaikat. Végeredményben az első és
második világháború között Romániában sem kommunizmus nem volt, sem
olyan jellegű államforma nem volt, mint amilyet Ceausescu épített
ki, és noha abban az időben nem lehetett beszélni kultúrális
népirtásról, de azért feltétlenül rendkívül restringálták a magyarok
kultúrális jogait is. Tehát én ebből a szempontból nem vagyok
különösebben derűlátó. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Erdély jövője - 4. folyt.


- Véleményed szerint a magyar kormány az utóbbi években milyen
politikát folytatott Romániával szemben? Hogyan minősítenéd amilyen
politikát folytattak?

    - Az utóbbi éveket gondolom úgy érted, hogy mondjuk a forradalom
után.

    - Kádár távozása után.

    - Kádár távozása után az az érzésem, hogy a kormány politikája
bizonytalan volt. Kádár idején annyiból nem volt bizonytalan, hogy
nagyon érezhetően populista politika volt, Kádár és azok, akik
körülötte voltak, nyilvánvalóan látták azt, hogy népszerű politika
az, hogyha engedik, hogy az emberek egyre többet beszéljenek az
erdélyi magyarság sorsáról, általában Erdélyről és arról, hogy
milyen igazságtalanság az, ami ott történik.

    Úgy érzem, hogy ami Kádár után történt, az ennek bizonyos fokig
egyenes folytatása, csak egy kicsit bizonytalanabb folytatása; olyan
értelemben gondolom azt, hogy bizonytalanabb folytatása, hogy Kádár
valahogy világosabban tudta, hogy mit akar, ő használni akarta ezt a
fajta érzelmet, meg akarta lovagolni.

    A Kádárt követő vezetők: azt nem tudom őszintén szólva, hogy ez
mennyire áll Grósz Károlyra.

    - Grósznak az aradi találkozójával kapcsolatban sok
ellentmondása volt, Magyarországon általában elítélték. Neked erről
mi volt a véleményed? Tudott volna mást csinálni Ceausescuval, aki
csak néhány nappal előtte rendezte le vele a találkozót? (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Erdély jövője - 5. folyt.


- Nekem az volt a benyomásom, hogy az emberek igazságtalanok
voltak Grósz Károllyal szemben. Grósz Károly azt hiszem hibát
követett el azzal, hogy elment Aradra találkozni Caeusescuval, mert
ő ezt nagyon jól tudhatta, hogy ebből semmiképpen nem fog olyasmi
kikerekedni, ami egyrészt jó az erdélyi magyarságnak, ami másrészt
jó a magyarországi magyarságnak, és ami ennél fogva őt népszerűbbé
teszi, tehát ő tulajdonképpen itt beleesett egy kelepcébe, az az
érzésem. És az ő távozása után pedig a kormány egyre jobban
elbizonytalanodott, és egyre inkább kezdett úgy viselkedni és
viselkedik ma is, mint egy ügyvivő kormány, amelyik vár arra, hogy
egy valójában megválasztott kormány átvegye a hatalmat, és
kidolgozzon egy új politikát.

    - Azt akkor elfogadhatjuk, hogy Magyarország és a magyarság
általában letehet arról, hogy a Kárpátok valaha is Magyarország
határán legyenek?

    - Az az érzésem, hogy hát gondolom, noha nem vagyok hivatásos
történész, de én sem szeretem történelmi szempontból azt mondani,
hogy valamire egyáltalán semmiféle lehetőség nincs. De mindenesetre
én nem számítok arra, hogy az én életemben, tehát mondjuk az
előttünk álló maximum 25-30 évben ez a fajta változás bekövetkezzék,
és egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy igazságos lenne az,
hogyha azt mondanánk, hogy Magyarország politikai határait
feltétlenül ki kell terjeszteni oda, ahol az első világháború előtt
voltak. Biztos, hogy ezek között a területek között sok olyan van,
ahol annak idején is kisebbségben volt a magyarság, és ma különösen
kisebbségben van. (folyt.)



1990. január 7., vasárnap


Vissza »


- Erdély jövője - 5/6. folyt.


Mondjuk Erdély esetében az a különbség, hogy a magyar
történelemnek és a magyar kultúrának sokkal fontosabb forrásai
voltak és vannak Erdélyben, és sokkal fontosabb és sokkal
megszenteltebb szentélyei vannak Erdélyben, mint talán bárhol másutt
azokon a területeken, amelyeket Magyarország elveszített.

    - Jotisky Lászlóval beszélgettem. Egyikünk sem történész,
gondolom hallgatóink többsége sem az, úgyhogy egyenlő súlyú lehet
véleményünk. Ha kedvük van, bármely témával kapcsolatban közölhetik.
A cím: BBC, Magyar adás, London WC 2 B 4 BH. A borítékra kérem,
írják rá: Kényes kérdés.

Ha kapunk véleményt, helyet adunk neki. +++



1990. január 7., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

" Január hatodikán és hetedikén kiderült, hogy a kormányfő nem fogta fel az ügy súlyát. Névleges intézkedések történtek, de nem állítottak le senkit és semmit, a felelősöket nem mozdították el a helyükről... Bekövetkezett, amit várni lehetett, mind többen, mind fokozottabban fordultak el az MSZP-től."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD