 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
 |
- Kelet-Európa: új szerepet keresnek - 1. folyt.
|
Ennek természetesen komoly hatása lesz a Szovjetunióra is. Amíg
reformkommunisták vezetnek egyes országokat, s gondolunk itt
elsősorban a keletnémet Modrowra, a bolgár Mladenovra és a román
Iliescura, addig Mihail Gorbacsov legalább azt mondhatja, hogy
Kelet-Európa az ő politikáját követi, és a modern körülményekhez
igazított kommunizmus kulcsfontosságú politikai erőként megtartotta.
Köztudott, hogy Gobacsov Mladenovot és Iliescut is jól ismeri,
tehát számíthat két kelet-európai államban is valamiféle személyes
befolyásra, ami mindenképpen előnyére válik Moszkvában. Ha viszont
ezeket és a hozzájuk hasonló pártembereket is eltávolítják a
vezetésből, vagy akárcsak mellékszereplőkké fokozzák le - ami reális
lehetőség -, Gorbacsovnak nagy gondja lesz: a Kremlben nehezen tudja
majd bárkivel is elhitetni, hogy nem saját reformjai döntik meg a
kommunizmust. Ezért oly nehéz megjósolni, milyen politikai rendszer
alakul ki az új Kelet-Európában.
A volt szojvet tömb népei a Balti-tengertől a Fekete-tengerig
szervezkednek, a legkülönfélébb politikai és társadalmi
csoportosulásokat, pártokat, koalíciókat hozzák létre, hogy az év
első felére tervezett választásokon igazságos küzdelemben
legyőzhessék a kommunistákat.
Utóljára hét évtizede volt ilyen a közép-európai politikai
helyzet. Németországot az első világháború, Oroszorzságot ezen felül
még a bolsevik forradalom is meggyengítette, és a két hatalom akkor
törődött legkevesebbet a többi országgal. 1919-ben Kun Béla rövid
időre uralomra juttathatott egy bolsevik rezsimet Magyarországon, és
Jugoszláviban, Csehszlovákiában, Bulgáriában is ekkortájt alakult ki
az erős kommunista párt. A hagyományos burzsoá pártokra azonban nem
a kommunisták jelentették a legnagyobb veszélyt, hanem az
agrárországok, mezőgazdasággal foglalkozó, illetve abból élő
lakosságának érdekeit képviselő politikai szervezetek. (folyt.)
1990. január 7., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|