|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-Európa - új szerepet keresnek a kommunisták
|
-------------------------------------------------
Washington, 1990. január 7. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Kelet-Európát az egész előző évben politikai földrengés rázta. A szovjet tömbben megdőltek az ortodox kommunista rezsimek, a tömegtüntetések és egyéb társadalmi véleménynyilvánítások egyre nyíltabban kommunistaellenes jelleget öltöttek. De mégis elgondolkodtató, hogy Kelet-Berlintől Szófiáig még mindig kommunisták töltik be a kulcsfontosságú hivatalokat. Pártkarrieristák alkotják az új ideiglenes román kormány színe-javát, Lengyelország elnöke a kommunista Jaruzeslki, és Csehszlovákiában a reformkommunista Dubceket a napokban nevezték ki parlamenti elnökké.
Nyugati szakértők a rezsimváltozást túlélő kommunisták nagy többségét rátermett politikusnak tartják, olyan személynek, aki egy ideiglenes hatalmi vákumban szakértelemmel képes feladatait ellátni. Ám ugyanezek a szakértők arra is rámutatnak, hogy a 90-es évek során ennek az élcsapatnak még a legtehetségesebbje is áldozatául eshet a Közép-Európát gyakorlatilag dekommunizáló politikai folyamatnak. Talán ezért is nagy jelentőségű a nem kommunista Václav Havel államfő kinevezése. Ez nemcsak egy fantasztikus változásokat eredményező év utolsó nagy jelentőségű politikai eseménye volt, hanem egy valóban új korszak beköszöntésének jele is.
Gáti Károly, az amerikai Union College politológus professzora szerint ma még csak átmeneti időszakról beszélhetünk. Minden forradalaom így kezdődik - mondja. - Ez az első fázis. A második az lesz, amely az új Kelet-, illetve Közép-Európát kialalkítja. Az emberek gyűlölik a kommunizmust és ezért az első adódó alkalommal elsöprik őket a hatalomból. (folyt.)
1990. január 7., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|