|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
A dinoszauruszok és a meteoritok 2.
|
Gostin kutatásai nem adnak egyelőre pontos magyarázatot arra, mi történt a robbanás nyomán keletkezett, kőzúzalékból és kőtörmelékből álló hatalmas felhővel, de feltételezhető, hogy a légtérbe jutva elszigetelte a Földet a Naptól és a napsugarak nem jutottak el a Föld felszínéig.
Tudósok úgy vélik, hogy ilyen erejű robbanás legfeljebb 10 millió évenként egyszer fordulhat elő. Gostin azonban óvatosabban fogalmaz: véleménye szerint az ilyen robbanás kétségtelenül nagyon ritka, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne fordulhatna elő akár holnap is. +++
Kovács Sándor (MTI-Panoráma)
1990. január 7., vasárnap 14:23
|
Vissza »
|
|
A dinoszauruszok és a meteoritok (1.)
|
Adelaide /Ausztrália/, 1990. január 7. (Reuter/MTI-Panoráma) - Egy ausztrál geológus legújabb kutatásai megerősítik azt a feltételezést, hogy talán meteoritok ,,okozták,, a dinoszauruszok kipusztulását Földünkön.
Egyes tudósok már régóta állítják, hogy mintegy 66 millió évvel ezelőtt sűrű meteorit-felhő takarta el a Napot, jelentősen megváltoztatva ezzel Földünk éghajlatát. Az atomrobbantások nyomán esetleg beálló ,,nukleáris télhez,, hasonló jelenség játszódott le, amit a nagy testű élőlények nem viseltek el, és kipusztultak.
Vic Gostin, az ausztráliai Adelaide egyetem geológusprofesszora a dél-ausztráliai sivatagban egy sóstó keletkezését vizsgálta: arra a következtetésre jutott, hogy egy hatalmas meteorit becsapódása nyomán óriási mennyiségű törmelék került a légkörbe, amely elfogta a dinoszauruszok elő az éltető nap sugarait.
A sóstó medrét egy 600 millió évvel ezelőtt - tehát jóval korábban - becsapódott óriási meteorit alakította ki. Vizsgálódásai során Gostin kapcsolatot talált a meteorit becsapódásának helyszíne, és a 300 kilométerre is fellelhető kőzetdarabkák között, amelyek a becsapódás miatt repültek szerteszét. Ami a lényeg: azt is kimutatta, hogy rendkívül nagy a hasonolóság az általa vizsgált, és a dinoszauruszok kipusztulásának korából származó kőzetek szerkezete között. ,,Mindez megerősíti azt a feltételezést, hogy a meteoritok a ,,bűnösök,, a dinoszauruszok kipusztulásában,, - mondta egyik nyilatkozatában a tudós. 600 millió évvel ezelőtt még csak medúzák és algák népesítették be az ősóceánokat, a szárazföldön sem éltek állatok, legfeljebb növényi zúzmó tanúskodott az életről; így csak feltételelzni lehet, hogy hasonló jelenség okozta a dinoszauruszok eltűnését.
A szaklapokban bőségesen és részletesen publikált elmélet tudományos körökben nagy visszhangot váltott ki, és Gostin nevét az ,,egekbe emelte,, a nemzetközi elismerés: a 3640-es számú kisbolygót róla nevezték el.
A szakemberek mindenekelőtt arra kiváncsiak, vajon milyen erejű lehetett a dinoszauruszok kipusztulásához vezető becsapódás. Gostin azt állítja, hogy az általa kutatott tavat kialakító meteorit négy kilométer átmérőjű volt, és másodpercenként 20 kilométeres sebességgel érte el a földfelszínt. Az ütközéskor akár 10 millió megatonna energia is felszabadulhatott. (Összehasonlításul: az eddigi legnagyobb H-bomba kísérleti robbantásakor - számítások szerint - 100 megatonna energia szabadult fel.) A robbanás 800 kilométeres körzetben ,,terítette,, a kőzetet.(folyt)
1990. január 7., vasárnap 16:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|