Rendszerváltás és az MTI

	Elenáról, köszöntő helyett - 1.
1990. január 7. vasárnap (MTI-Panoráma) - Sokminden volt bizonytalan a Ceausescu-diktatúra éveiben, de a kevés biztos dolog egyikének számított, hogy Vizkereszt napján a lapokban rengeteg születésnapi vers jelenik meg, s minden sajtótermékben, még a keresztrejtvényújságban is kötelezően és hosszasan méltatják ,,a tudomány csillagának, az ország első asszonyának,, politikai és tudományos ténykedését. Amennyiben igaz a hivatalos születési dátum, akkor most vasárnap lenne 71 éves Elena Ceausescu, s idén is nyilván megünnepeltette volna magát, ha az események nem vettek volna szerencsésebb fordulatot. A ,,mérnök-akadémikus és világhírű vegyészprofesszor,, címeit és tisztségeit nehéz lenne felsorolni, de a legfontosabbakat azért érdemes megemlíteni. Előszöris: már 1974-től tagja volt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának, 1977-től a PVB állandó irodájának is. 1980-tól betöltötte ezen kívül az első miniszterelnök-helyettesi tisztséget. Okvetlenül ki kell térni arra, hogy 1979-től ő irányította az RKP KB káderbizottságát. Ezen a szerven nem valami gittegyletet kell érteni: Elena asszony egyetlen rosszaló megjegyzése, szemvillanása elég volt igéretes karrierek szétzúzásához. Személyisége osztatlan gyűlöletet váltott ki népének szinte minden fiából, jóllehet meg volt győződve arról, hogy úgy szeretik, mint édesanyjukat. Őt - ha lehetett - még sokkal jobban utálták, mint férjét, és sokan meg voltak győződve arról, hogy ő lenne a kondukator rossz szelleme, - ha neki egyáltalán szüksége lett volna ilyen szellemre. Állítólag viszont még Nicolae Ceausescu is gyűlölte, mivel állandóan rendre utasította. Sokszor meg lehetett figyelni, hogy az elnök beszéd közben félve és jóváhagyást várva nézett fel időnként feleségére: jól mondja-e a szöveget. Elena műveletlenségéről anekdóták tucatjai jártak szájról-szájra, például vele kapcsolatban is mesélték, hogy ,,fürdőruhát készített ki magának, amikor férje el akarta vinni a Hattyúk tavára,,. Érdemes eltöprengeni azon, hogy vajon miként törhetett az élre a csúnya, közönséges, és gyűlöletes asszony. Ő volt ugyanis a közép-kelet-európai országokban az első, s talán az egyetlen olyan elnök- és főtitkárfeleség, aki nemcsak közvetve gyakorolt hatást férjére, hanem meg is szerezte magának a második számú politikai vezető rangját, s az ezzel járó számtalan tisztséget. Állítólag 1971-ben, Ceausescu kínai látogatása idején szerezték az első tippeket Csiang Csingtől, Mao hírhedt feleségétől arra, hogy miként lehet megbízható családi vezetést kiépíteni. (folyt) 1990. január 7., vasárnap 12:44
Vissza »

	Elenáról, köszöntő helyett - 2. rész
Tavaly még ilyen születésnapi versike jelent meg az egyik tekintélyes és nagymúltú lapban: ,,halmozzuk el a szeretet virágaival; asszonytudós és asszonypolitikus ő; elsők elseje, jelesek jelese...,,. A versfaragó mentségére talán csak egyetlen dolog szólhat, hogy esetleg gúnyolódott. Sokan sejtették ugyanis korábban, hogy Elena iskolai előmenetele nem volt éppen zökkenőmentes... A bizonyosságot azonban csak a napokban lehetett közzétenni. A Romania Liberában jelent meg annak a végbizonyítványnak a másolata, amelyet szülőfalujában, Petresti-ben 1928-ban állítottak ki a 10 éves Elena, a csodagyermek, a későbbi nagy tudós és akadémikus számára. Akkor aligha kaphatott sok dicséretet otthon: a bizonyítvány szerint négy tárgyból bukott meg. Romániában akkor is a tízes volt a legjobb jegy, az ötös alatti osztályzat gyakorlatilag bukást jelent. Elena legjobb jegyét, a 7,33-as osztályzatot kézimunkából szerezte, később kevés dolgot kellett sajátketűleg elvégeznie. Viszonylag jó volt még énekből, amelyből 6,66 -ot ért el, viszont 4-5 közötti jegye volt olyan ,,elhanyagolható,, tárgyakból , mint olvasás, matematika, vallás, történelem és földrajz, s meg kell említeni azt is, hogy magatartásból is csak ötöst kapott. Elena itt sem, és másutt sem tett kísérletet arra, hogy folytassa tanulmányait, ehelyett elmerült a munkásmozgalomban, s utóbb a román történettudomány kiderítette, hogy minden fontosabb forradalmi eseményben vezető szerepe volt, vagy legalábbis ott volt későbbi férje oldalán. Mint miniszterelnök-helyettes ő felelt az oktatásért is, s aligha kell részletezni ennek katasztrofális hatását a romániai iskolarendszerre, s ezen belül a nemzetiségi iskolákra. A magyaroknál, a hazátlan ,,bozgoroknál,, csak a zsidókat utálta jobban. A sors fintora, hogy Zoia lánya épp egy zsidó férfiba szeretett bele. A szerencsétlen fiatalember életútja hatalmas vargabetűket írt le - Elena mindent megtett, hogy elválassza lányától a férfit. Érdekes, hogy nem szerette a bajszos férfiakat sem. Volt olyan magyarázat erre, hogy úgy vélekedett: minden bajszos gyaníthatóan magyar. Menekülésükben már nem tudtak segíteni rajtuk a bajusztalan pilóták sem. A perben Elena az utolsók pillanatokig arrogáns volt, legutolsó mondata azonban elárulta, hogy voltaképp nem fogta fel, mi történik vele. A kivégző-osztag egyik tagja elmondta, hogy Elena megpróbálta kiszabadítani magát, s ezt sikoltotta: Nicolae, ezek lelőnek minket +++ B. 1990. január 7., vasárnap 12:45
Vissza »