|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma Belső Biztonsági Szolgálata személyi állományának nyilatkozata
"A személyi állomány értetlenül áll az SZDSZ és a Fidesz által a
kormány elnökétől követelt, leszámolás színezetű kollektív
felelősségrevonást, elbocsátást, a történelemből már ismert,
rosszemlékű ,,B listára,, helyezést sürgető elképzelések előtt,
hiszen ez szöges ellentétben áll az említett szervezetek eddig
deklarált demokratikus elveivel.
Mélységesen elítéljük és megvetjük azt a személyt, aki szigorú
állam- és szolgálati titkok illetéktelen kezekbe juttatásával súlyos
bűncselekményt követett el."
BBC, Panoráma:
Kelet-Európa és Magyarország - interjú Tom Lantossal
"Látni kell azt is, hogy a lengyelek mennyivel több segítséget
kapnak Amerikából, hogy ők sokkal okosabban, inteligesebben
politizálnak, mint a magyarok.
Az amerikai kormány és a Kongresszus demokrata kezekben van, de
azt hiszem, nem egy titok, hogy a magyaroknak talán 90 százaléka
republikánus. Ezért a Kongresszusban a magyaroknak nincs nagy
befolyása, és véleményem szerint ezért is Magyarországnak sokkal
nehezebb dolga van a Kongresszusban, mint Lengyelországnak, és nincs
nekem sincs sok kollégám, akiknek a magyarok nagyon fontosak
lennének."
|
|
|
|
|
|
|
Diplomáciai ,,offenzíva,,?
|
1990. január 07. vasárnap (MTI-Press) - Tíznapos európai
kőrutra indul hétfőn Kaifu Tosiki japán miniszterelnök, amelynek
során - az NSZK, Belgium, Franciaország, Olaszország és Lengyelorszg
mellett - Magyarországot is felkeresi. A január közepén esedékes
budapesti látogatásnak külön jelentőséget ad, hogy személyében első
ízben érkezik hazánkba a Felkelő Nap országának kormányfője.
A sumo, a másfél mázsás, ágyékkötős izomkolosszusoknak ez a sajátos, szinte rituális birkózása valószínűleg a legjellegzetesebb, s az Egyesült Államokból átvett baseball mellett a legnépszerűbb japán sport. A nemzeti bajnokság nézők tízmillióit szögezi a tv-készülék elé, s így ugyanannyian látják az ünnepélyes díjkiosztás jeleneteit is, amikor a győztes diadalmasan emeli magasba a címmel és érmekkel együttjáró hagyományos jutalmat - egy hatalmas herendi vázát. A tokiói magyar kereskedelmi képvislet vezetőjénél járva nemrégiben magam is megcsodáltam a méteres porcelánremeket, amely már a következő versenysorozat első helyettesére vár.
Országainkat sok ezer kilométer választja el egymástól; gazdasági kapcsolataink - de fogalmazhatunk tágabb értelemben, kiterjesztve a kört Japán és a kelet-európai államok együttműkdésére is - egyelőre viszonylag szűk keretek között mozognak. Mégis, a sumo-váza apró momentuma valószínűleg annak bizonyítékaként raktározódott el bennem, hogy kellő ötletességgel, a szükséges reklám ,,bevezetéssel,,, s persze a joggal elvárt, s a japán piacon mindig elsődlegesnek tekintett kitűnő minőséget biztosítva, bőven akad kihasználatlan lehetőség, feltáratlan terület a kereskedelmi kötelékek bővítésére, kétoldalú kooperációk vagy akár a harmadik piacokon történő közös fellépés szorgalmazására.
Kaifu Tosiki kormányfő mostani európai körútja természetesen nem egyszerű ,,üzletszerző út,,, ám a távol-keleti szigetország gazdasági erejét, dinamikus fejlődését és pénzügyi befolyását ismerve bizonyára minden felkeresett országban előkelő helyen szerepel majd például az export-viták vagy a pénzpiaci manőverek ügye. Eltérő hangsúllyal ugyan, mint Lengyelországban vagy Magyarországon, de mondjuk az NSZK-ban vagy Olaszországban is fontos téma a japán beruházási tevékenység, a Közös Piac és Japán viszonya, s az sem véletlen, hogy a tokiói kabinet feje az EGK központját, Brüsszelt sem felejtette ki úticéljai közül. (folyt)
1990. január 7., vasárnap 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Diplomáciai ,,offenzíva,,? (2. rész)
|
Sokan azzal támadják a tavaly ősszel hatalomra jutott japán politikust, hogy a mostani ,,diplomácia offenzívával,, elősorban a hazai mezőnyre kacsint, s inkább a február vége táján esedékes általános választásokra gondol. Ez így persze túlzás, ám tény, hogy a kormánypárton belül vizsonylag szűk bázissal rendelkező miniszterelnök, a sorozatos hatalmi-pénzügyi-megvesztegetési botrányok hullámverését alaposan megszenvedő japán kormányzat jelenlegi első számú embere részére a hat országot érintő körutazás valójában jól kihasználható alkalom a közszereplésre, a jó értelemben vett publicitásra.
Az is vitathatatlan, hogy a hivatalos Tokió számára a korábbinál fajsúlyosabb kérdés a kelet-európai reofrmfolyamatok megítélése. Bármilyen japán politikai intézmény, párt, sajtószerv vagy üzleti vállalkozás képviselőjével is beszéljen manapság az ember, egybehangzóan helyeslik a legutóbbi hónapok-évek változásait. Némi túlzással élve úgy is fogalmazhatnánk, hogy Kelet-Európa a korábbi időszakhoz képest ,,divatba jött,,. Ám a tisztánlátás kedvéért, s a felesleges illúziók eloszlatására ehhez rögtön tegyük hozzá: az elvi támogatás korántsem azonos a sokszor szinte automatikusnak képzelt pénzügyi-gazdasági segítséggel. Sőt a japán cégeket, még az iszonyatos tőkeerővel rendelkező mammutvállalatokat is beleértve, e téren kimondottan az óvatosság, a megfontoltság vezérli.
Nem egyértelmű a kelet-európai átrendeződés tempójának, s kilátásainak megítélése sem (ez szintén a kivárást pártolók pozícióját erősíti), s még kevésbé az, hogyan hathat ki a ,,piacosabb,, mechanizmus a jövőbeli kapcsolatokra, mennyire lehet biztosnak tekinteni az eddigi változásokat, s nem kell-e számolni például Magyarország esetében a gazdaság szétzilálódásával.
Ezzel együtt, s mindennek ellenére Japán - kicsit szakítva a ,,fontolva haladást,, szorgalmazó szakértők tanácsával - számos területen máris elkötelezte magát közös programok bevezetése, a szakemberek felfuttatása, környezetvédelmi elképzelések felvállalása, kiterjedt ösztöndíjas tervezetek mellet. Ismert az a kezdeményezés is, hogy magyar élelmiszer-szállítmányok megvásárlásával és Lengyelországnak adományozásával egyszerre támogassák mindkét reform-irányvonalat követő kelet-európai államot. A budapesti látogatáson a programokon, vagy a régóta húzódó gazdasági témakörön (így mindenekelőtt a Suzuki-féle gépkocsi kooperáción) kívül remélhetőleg sokféle elképzelés napirendre kerül. S akkor talán a herendi sumo-váza is inkább szimbóluma, nem pedig kuriózuma lehet a magyar-japán kapcsolatoknak. +++
Szegő Gábor MTI-PRESS
1990. január 7., vasárnap 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|