Rendszerváltás és az MTI

	Megújulás és fólymatosság a magyar külpolitikában
------------------------------------------------- London, 1990. január 7. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter interjúját közvetítjük Láng Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettesével. A KGST felesleges voltáról elhangzott csehszlovák kijelentések kapcsán budapesti munkatársunk mindenekelőtt afelől érdeklődött, hogy az ilyesfajta politikai elképzelések hogyan befolyásolják a kelet-európai külpolitikát. - Az, hogy egy monolitikus tömb szétbomlik, az annyit is jelent, hogy újra megjelennek a kétoldalú kapcsolatok. Ez jelent jót is, rosszat is. Jelent jót annyiban, hogy ez a természetes fejlődés iránya. A jó az, hogy a történelem itt Kelet-Európában és a külpolitika ezzel együtt most újra kezdődik, és ugyanez a rossz hír is: hogy a történelem újrakezdődik. - Nagyon furcsa helyzet állt elő ez év elején - azt hiszem - a szocialista országokban: amíg a csehszlovák és az NDK kormányban vagy éppen a lengyel korámnyban az egykori ellenzéki erők foglalták el a helyeket, addig a magyar kormány végül is nem más, mint egy átmentett régi rendszerből visszamaradt kormány, amely mellett már megjelentek az ellenzéki pártok. Az elmúlt hónap közepén tartott nemzeti csúcstalálkozónak egyik eredménye éppen az volt, hogy a magyar kormány ígéretet tett: az ellenzéki pártokat bevonja az érdemi munkába. Hogyan történhet ez a a külpolitika síkján? (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar külpolitika - Láng - 1. folyt.
- Amennyire én tudom, a Külügyminisztériumban - hát nekünk ez formális döntés volt a nemzeti csúcstalálkozón, de a Külügyminisztériumban ez egyfajta formális bevonás, mert lényegesen korábban megtörtént, mert amit biztosan tudok, itt a Magyar Külügyi Intézetben ez a bevonás lényegesen korábban megtörtént - rendszeres kerekasztal-konzultációkat folytatunk az ellenzéki pártok képviselőivel, és ezek a véleménycserék nem egyszerűen tájékoztatás-jellegűek, mikor a Külügyminisztérium képviselői esetleg közlik, hogy mit léptek, hol léptek és miért lépték, hanem ki is kérik az ellenzéki pártok véleményét. Ez maximálisan indokolt, hiszen ellenzéki pártok egyike-másika lehet a külpolitika csinálója nagyon rövid időn belül. Tehát nem szabad úgy tekinteni rájuk - már csak a folyamatosság, a külpolitikai folyamatosság miatt sem -, hogy az ő bevonásuk az valamiféle teher lenne a külpolitika számára. Éppen ellenkezőleg. A konzultatív jellegénél fogva szerintem nagy haszon. - Folyamatosság - azt hiszem, ez a kulcskérdése, vagy ez lehet a kulcskérdése a magyar külpolitikának, hiszen egy-két-három, vagy esetleg négy hónapos átmeneti időszak után egy koalíciós kormány veszi majd át a hatalmat. Eszerint a magyar külpolitika folyamatossága olyan kulcskérdésekben, mint például a német egység, vagy Erdély önállósága avagy integritása vagy a balti államok kérdésköre mennyiben biztosítható? (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar külpolitika - Láng - 2. folyt.
- Természetesen a külpolitika jelenlegi vezetői azt szokták mondani, hogy a külpolitikai folyamatosság nemcsak lehetséges, hanem messzemenően kívánatos is a külső körülmények, feltételek között, miatt. Ez igaz is, meg nem is. Tudniillik, hogyha úgy tekintünk a tavaszi választásokra, mint egyfajta rendszerváltás első szakaszának a betetőzésére, és hogyha ez a rendszerváltás valóban rendszerváltás, akkor nyilván naivitás lenne azt feltételezni, hogy a belpolitika rendszerváltozásának a talaján a külpolitika töretlenül folyamatos lehet. Ugyanakkor az utóbbi mondjuk egy év, maximun másfél év külpolitikája egyfajta fejlődő folyamatosságot mutatott. Ám nem annyiban volt folyamatos, mint a korábbi évek külpolitikája, vagy hogy az "elvi álláspont" szilárdsága mellett mozdulatlanságot jelentett. Az elvi álláspontok változtak az elmúlt másfél év során. Ez adta igazából a folyamatosságát és nem ezeknek a megmerevedése, fenntartása és aktivitása. Tehát hogyha ezt a fejlődő vonulatot nézzük, itt további lépések, új lépések, az elvek újragondolása természetesen várható, de nem éles törésvonal van a külpolitikai irányvonalban. - Tehát azért a konkrétan említett három esetben Ön szerint mennyiben változhat a magyar külpolitika a közeljövőben, pontosabban 1990 közepétől? - Erdélyt tekintve annyiban nyilvánvalóan változik, amennyiben a romániai helyzet is változhat. Ne feledjük el, mindhárom említett kérdésben azért külpolitikai állásfoglalásaink, mozgásaink változását, a mi újragondolkodási folyamatunk mellett a külső körülmények változása idézte elő, illetve tette egyidőben lehetetlenné. Tehát Erdély kérdésében ennyiben nyilvánvalóan változni fog. Én nem számítok korszakosan nagy lépésekre ez ügyben, mert ezeknek nincs meg a lehetősége, hogyha nem akarunk a kívánatosnál több bajt kavarni ebben a térségben. (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza »

	- Magyar külpolitika - Láng - 3. folyt.
A baltikum vonatkozásában, hogy a baltikum, a Szovjetunióval való köztársaságaival való viszony nyilvánvalóan külön és kiemelten felvetődik, és nemcsak a baltikummal, hanem más köztársaságokkal is, hiszen hogyha a Szovjetunió - márpedig ez valószínű várható, vagy legalábbis remélhető - egy lazább föderáció szervezet irányába mozdul el, külpolitikailag ésszerű, hogy mi már korábban erre a lazább konföderációs szerkezetre rácsatlakozzunk. +++ 1990. január 7., vasárnap
Vissza »