 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Akik a hírekben szerepelnek: Kaifu, a rendhagyó (1. rész)
|
Tokió, 1990. január 14. vasárnap /MTI-Panoráma/ - Különleges
körülmények kényszerítő hatására, rendhagyó módon került a csúcsra
Kaifu Tosiki, Japán hetvenhatodik miniszterelnöke, akinek a neve -
akárhogyan is alakuljon a jövője - egybeforr a távol-keleti hatalom
európai és kelet-európai nyitásának meghirdetésével. A japán
parlamenti demokrácia történetében másodszor fordult elő a múlt év
augusztusában, hogy ketten is pályáztak a kormányfői posztra. Míg a
felsőház - amelyben a háború után először felülkerekedett az
ellenzék - Doi Takakót, a Japán Szocialista Párt elnökét kívánta a
miniszterelnöki bársonyszékbe emelni, addig az alsáház, élvezve a
kormánypárt abszolút többségét, az akkor 58 éves politikus mellett
döntött.
Egy éven belül háromszor cserélt gazdát a kormányzó Liberális
Demokrata Párt elnöki és így a miniszterelnöki kettős hatalmi
posztja: végre lecsillapodhattak a pénzpolitikai manőverek,
vesztegetési botrányok és a magánélet zűrzavarai miatt felkorbácsolt
kedélyek a Felkelő Nap Országában. 1989 augusztusa óta Kaifu Tosiki
a japán politika első számú irányítója és képviselője. Pályafutása
és megválasztása több szempontból is rendhagyó.
Kaifu 1931. január 2-án Aicsi tartományban, Tokiótól 300
kilométerre Nyugatra, egy kisvárosi fotostúdió vezetőjének az első
fiaként született. Ő a távol-keleti ország első, már Sova császár /a
néhai Hirohito/ korszakában született kormányfő. Ez a tény nem
keveset jelent a japánok szemében: a háborúhoz vajmi kevés a köze,
és neveltetése, oktatása sem a vérzivatart hozó japán politika,
hanem a háború utáni évekre esik.
Sorsába, egy középiskola tanár személyében a véletlen szólt
bele. Tanára ugyanis felfigyelt ,,Tosi Csan,, előadói tehetségére,
és benevezte egy beszéd-versenyre, amelyet Kaifu megnyert. Szakmáját
/a Waseda egyetemen jogot tanult/ és politikai pólyafutását egyaránt
kiváló szónoki képességeinek köszönhette. Erről nagy jelentőségű
berlini beszédének hallgatói is meggyőződhettek a múlt héten, és
mindazok hallhatják majd, akik szerdán beférnek a közgazdasági
egyetem aulájába, ahol a japán kormányfő a tervek szerint találkozik
a magyar egyetemistákkal. Kaifu Tosiki a legfiatalabb kepviselőként,
29 éves korában kezdte politikai karrierjét. A tiszta politikájáról
híressé vált későbbi miniszterelnök, Miki Takeo frakciójához
tartozott, majd a kormánypárt legkisebb csoportjához, a
Komoto-frakcióhoz csatlakozott. (folyt.)
1990. január 14., vasárnap 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|