 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
A romániai események - izraeli visszhang
|
----------------------------------------
München, 1990. január 6. (SZER, Világhíradó) - Miként látták,
miként fogadták a román forradalmat Izraelben. - Somos Péter
jelentkezik Jeruzsálemből:
- Több okai is van annak, hogy izraeli politikusok igen óvatos
nyilatkozatokat tettek a Ceausescu-rezsim bukását eredményező
romániai események első napjaiban. Köztudott, hogy Románia volt az
egyetlen kelet-európai állam, amely az 1967-es hatnapos háború után
is fenntartotta diplomáciai kapcsolatait Izraellel.
Itt kell megemlíteni, hogy néhány arab ország nem mulasztotta el
felhánytorgatni ezeket a kapcsolatokat az új román kormányt üdvözlő
nyilatkoztában. Arról azonban bölcsen hallgatott az arab sajtó, hogy
Ceausescu kettős játékot űzött: miközben igyekezett fenntartani a jó
viszonyt Izraellel, arab terroristák kiképzését biztosította
országában. Ugyanakkor a román kormány jelentős szerepet vállalt a
közel-keleti békefolyamatban is.
Ceausescu azzal a dédelgetett reménnyel ajánlkozott az Izrael és
az arab országok közötti közvetítésre, hogy cserében felterjesztik a
Nobel Béke-díjra. Engedélyezte Ceausescu a Romániában élő zsidók
Izraelbe települését is. No nem éppen baráti gesztusból, hiszen
Izrael átlag 6 ezer dollárt fizetett minden romániai zsidóért.
Egybehangzó értesülések szerint ez a pénz nem a román államkasszát
gyarapította, hanem Ceausescu zsebébe vándorolt. A román zsidóság
nagy része - mintegy 400 ezer fő - ma már Izraelben él. Érthető
tehát, hogy ez a nagyszámú közösség feszült figyelemmel követte a
drámai napokk eseményeit. Ceausescu szökésének, majd elfogásának és
kivégzésének híre osztatlan örömöt váltott ki körükben.
A súlyos harcok napjaiban az izraeli híközlőszervek szinte
kizárólag a romániai fejleményekkel foglalkoztak. Néhány
hírmagyarázó párhuzamot vont az 1956-os magyarországi és a tavaly
decemberben lezajlott romániai forradalom menete között. Az izraeli
rádió egésznapos adásban követte nyomon a történelmi eseményeket,
megszólalt az adásban az emigrációban élő román király is, aki
hangsúlyozta a népével vállalt szolidaritását. (folyt.)
1990. január 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|