 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Németh Miklóshoz
"... kérem a miniszterelnök urat, hogy rendeljen
el vizsgálatot a vonatkozó levéltári szabályozás alapján a
pártiratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb
közvéleményt tájékoztatni szíveskedjen.
Meg kívánom jegyezni, hogy nincs példa a történelemben arra -
kivéve a náci Németország gyakorlatát -, hogy létező pártok
iratanyagait államosították volna."
SZER, Világhíradó:
Temesvár - készülnek a vádiratok
"Még nem dőlt el az új hatalom és a lakosság között
olykor-olykor kiújuló polémia arról, hogy ki is lőtt először, és
hogy a hadsereg a forradalom kezdetén lőtt-e egyáltalán. Az azonban
bizonyos, hogy a hadsereg most keményen kezében tartja a hatalmat,
intézkedik és ügyészei - mintegy tízen, mint megtudom Nicolae
Predonescu ezredestől, a városi ügyészség parancsnokától - sorban
állítják össze a letartóztatott securitatésok elleni vádiratokat."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MNB ügyvezető igazgatójának véleménye a ,,szamuráj-kötvények, , visszaminősítéséről
|
1989. október 13., péntek - Mint az pénteken ismeretessé vált, a J.C.R. japán hitelminősítő kutatóintézet máris visszaminősítette az MNB által Tokióban szeptemberben nagy remények közepette immár hatodszor kibocsátott kötvényeket. Ugyanerre a sorsra jutottak a Magyar Nemzeti Bank 1986 óta kibocsátott más kötvényei is a japán pénzpiacon. A hitelminősítő intézet a korábbi ,,egy a-s,, besorolásból a magyar kötvényeket az ,,a mínusz,, minősítésbe sorolta át. A hírrel kapcsolatban az MTI munkatársának Hárshegyi Frigyes, az MNB ügyvezető igazgatója a következőket mondotta:
- A visszaminősítés figyelmeztető jel a magyar pénzügyi élet,
gazdaság számára. A japán pénzpiacon rendszerint év elején végzik el
a kötvények minősítését, most azonban ezt évközben újra megtették.
Az MNB eddig ezeket az úgynevezett ,,szamuráj-kötvényeket,, hat
alkalommal bocsátotta ki, összesen 175 milliárd jen értékben, tíz
éves futamidővel, fix kamatozással. A kibocsátások közül a
legnagyobb, egyszeri kibocsátással 40 milliárd jen volt, a legkisebb
pedig 25 milliárd jen.
A japán pénzügyi szakemberek a kötvények értékelésének alapjául
a folyó fizetések mérlegének alakulását veszik, de az értékpapírok
megítélésében fontos szerepet játszik az adott ország politikai
helyzete, adósságainak összege, az adósságtörlesztések alakulása. A
japán szakemberek pozitívan értékelték a magyar belpolitikai helyzet
alakulását, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg változása
azonban negatívan befolyásolta döntésüket. Különösen negatívan
ítélték meg a nagy mennyiségű lakossági valutakiáramlást, illetve
azt, hogy nem látják: milyen intézkedéseket tesz a kormányzat a
valutakiáramlás ellensúlyozására. Mivel 1989-ben már az első hat
hónapban kb. 1 milliárd dollárt tett ki a fizetési mérleg hiánya,
évközben minősítették vissza kötvényeinket. Ha a jövő év elején
várható újabb minősítés alkalmával a ,,3-b,, kategóriába kerülnek
kötvényeink, nem bocsáthat ki a Nemzeti Bank újabb értékpapírokat a
japán pénzpiacon.
A kedvezőtlen döntés közvetlenül nem befolyásolja az egyéb
pénzpiacokon kötvényeink értékelését - például a frankfurti tőzsdén
a napi pénzpiaci műveletektől függ megítélésük - , de hosszú távon
kétségtelenül negatív a hatása. A japánok értékítélete azt is
mutatja, hogy megítélésük szerint szükség lenne a Nemzetközi
Valutaalappal határozottan együttműködni a költségvetési, illetve a
folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében. (MTI)
1989. október 13., péntek 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|