 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
 |
- Román-magyar viszony - 6. folyt.
|
Ami pedig a magyarországi politikai életet illeti, nincs olyan
felelős magyar politikai tényező, vagy magát felelősnek nevező
politikus, aki arra gondolna, hogy ezeket a határokat meg kell
változtatni. Annál is inkább, mert ez a nagyhatalmak döntésének
eredményeképpen 1947-ben a párizsi békeszerződésekben kialakított
határ, s azt lehet nyugodtan mondani, hogy az egész európai, sőt a
világrend ezeken a határokon alapul. A magyar politikai életben van
annyi józanság és realitásérzék, hogy ezt az európai rendet ne
kérdőjelezze meg.
- Siklós István, a te érzésed mi? És ha szabad még egy
kérdésemet kiegészíteni dr. Fülöp Mihály részéről: hallottuk
világosan kifejtve azt, hogy egyrészt a magyar kormány, másrészt a
felelős magyar politikusok részéről mi a helyzet és milyen a
vélemény. Tőled inkább azt kérdezném, Magyarországon jártadkor több
ízben a közelmúltban érezted-e, hogy esetleg a politikával nem
hivatásszerűen és nagy hozzáértéssel, hanem talán egy kicsit
érzelmibb alapokon foglalkozó emberek ugyan osztoznak-e ebben a
fajta realizmusban teljesen.
- Szeretné remélni az ember, hogy igen, de bizonyára vannak
olyanok és találkoztam olyanokkal, akik feltették a kérdést, hogy ha
a két Németország egyesülhet, vagy egy nép lehet, akkor a magyarok
Erdélyben és a magyarok Magyarországon miért nem lehetnek ugyanígy
egy nép. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben, amennyiben
Romániában demokrácia van, akkor az a határ, amelyet Ceausescu
felhúzott a két nép között, le fog omlani. Tehát szabadon fognak
tudni érintkezni a romániai magyarok a magyarországi magyarokkal, és
ha sikerül független státust szereznie a magyarságnak Romániában,
Erdélyben, akkor talán nincs is szükség arra, hogy a két nép
egyesüljön. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|