 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
 |
- Román-magyar viszony - 5. folyt.
|
A következő kérdésem az lenne mindhárom résztvevőhöz, érzésük
szerint egyrészt van-e még Magyarországon és Erdélyben esetleg
komoly igény arra, hogy bizonyos területi rendezés is történjék,
Erdélyt érintő területi rendezés, másrészt, ha van ilyen elképzelés,
ez önmagában valóban egy félig-meddig vagy teljesen fasisztra
rendszer irredenta törekvéseit idézi-e vissza. Helmer Iván?
- Hogy őszinte legyek, én nem tudok róla, hogy lenne ilyen érzés
Erdélyben, de az nem azt jelenti, hogy nincs. Másrészt mindig is
nagyon nehéz volt elképzelni egy földrajzi módját annak, hogy a
románokat és a magyarokat erdélyben külön lehessen választani. Amit
a Ceausescu-rezsim elért tényileg és nem szellemileg, az viszont az,
hogy sokkal több román él most Erdélyben, mint élt húsz vagy negyven
évvel ezelőtt. Tehát véleményem szerint mindig is úgyszólván
lehetetlen volt ilyesmit elképzelni, most valószínűleg még annál is
kevésbé elképzelhető.
- Dr. Fülöp Mihály?
- Amikor a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége
önrendelkezésről beszél, akkor arra gondol, hogy a politikai,
gazdasági és kulturális intézményeket, amelyekkel a romániai
magyarság rendelkezett korábban, helyre kell állítani és nem többről
van szó. Tehát ez az önrendelkezési jog gyakorlása. Egyébként maga
az önrendelkezési elv nagyon demokratikus alapelv, és azt hiszem,
hogy ebben mindenki egyetérthet. Ez semmiképpen nem jelenti azt az
erdélyi magyarság részéről, hogy elszakadási törekvés lenne bennük.
(folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|