|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
- Román-magyar viszony - 3. folyt.
|
Nagyon nehéz ezt elhinni, hogy az ember komolyan beszél, és hogy nem túloz, vagy egszerűen csak reméli, hogy így van. De én elindultam vissza Erdélybe, Romániába, hogy meg legyek erről győződve. Az ellenségeskedés történelmileg valóban létezett, legutoljára a negyvenes évek eleje és aztán a negyvenes évek közepén véres konfliktusokra vezetett Erdélyben. Manapság, az utóbbi időben, az utóbbi Ceausescu-években úgyszólván megszűnt. Annyira együtt szenvedtek a magyarok és a románok Erdélyben, hogy nagyon kevés alkalommal, nagyon kevesen jutottak arra, hogy még egymással is ellenséges viszonyban legyenek. - Tehát akkor helyesen szűrhetem le mind a három vitapartner részéről azt, hogy bízhat a magyarság abban: az új román kormányzatban nemcsak a jóindulat van meg ahhoz, hogy emberségesebb bánásmódot tudjon nyújtani az igen nagyszámú magyar kisebbségnek, hanem ebben tevékeny segítséget fog nyújtani a kormányzatnak a román többség Romániában. Dr. Fülöp Mihály így gondolja? - Magának a rendszernek a bukásával a magyarellenessége is vereséget szenvedett. Azok, akik az új Nemzeti Megmentés Frontjának tagjai, tehát ezek az úgynevezett reformkommunisták, az ellenzékiek. A hadsereget nem nagyon ismerjük, de vannak nemzetiségiek, tehát magyarok is a tanácsban. Mindenképpen elmondható róluk, hogy nem soviniszták. Ez az egyik tényező. A másik tényező pedig az, hogy tulajdonképpen ez a rendszer ez nem egy hirtelen fellobbanás miatt bukott meg, hanem hosszú, több mint egy évtizedes válság eredményeképpen, fokozatosan vesztette el a rendszer belső és külső támaszait egyaránt. És ez a legfőbb garancia arra, tehát ez a hosszú folyamat az egész román társadalom, Románia népeinek az a fokozatosan megérlelődött és kikristályosodott felismerése, hogy így nem mehet tovább. (folyt.)
1989. december 30., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|