|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Zsivkov egyesülési terve a SzU-val
|
Szófia, 1989. december 30. szombat (UPI,REUTER,APA) - Todor Zsivkov 1963-ban kezdeményezte, hogy Bulgária 16. köztársaságként csatlakozzon a Szovjetunióhoz, Hruscsov azonban elutasította a bolgár vezető elgondolását. Erről a Narodna Kultura című bolgár hetilap jelentetett meg cikket legfrissebb számában ,,Hogyan tüntünk el csaknem a térképről?,, címmel.
Az írás szerint Todor Zsivkov a BKP Központi Bizottságának 1963. július 31-i ülésén vetette fel a Szovjetunióhoz való csatlakozás gondolatát, amelyet a testület támogatott. A bolgár vezető azzal érvelt, hogy Bulgária fejlődése elképzelhetetlen a Szovjetunió nélkül, és szükség van a két ország közötti szorosabb gazdasági kapcsolatokra. Zsivkov 1964 februári moszkvai útján terjesztette elő Hruscsovnak a csatlakozásról kialakított bolgár elképzelést, de Hruscsov elutasította az ajánlatot, mondván, hogy ez nem a bolgár nép ügye, hanem nemzetközi politikai kérdés. Zsivkov akkor nagyobb rubelhitelt kért és kapott. Ezt követően a BKP Központi Bizottsága olyan döntést fogadott el, hogy a Szovjetunióhoz való csatlakozás nem azonnali feladat, hanem a jövő kérdése. A Narodna Kultura cikkírója reményét fejezte ki, hogy a pártarchivumban fennmaradtak olyan dokumentumok, amelyek alapján majd el lehet dönteni, komolyan akarta-e a csatlakozást Zsivkov, vagy csak a nagyobb mérvű szovjet gazdasági támogatás elnyerésének reményében vetette fel a gondolatot. +++
1989. december 30., szombat 10:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|