|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Így látják a pártok 2.
|
Mielőbb be kellene illeszkednünk a nagy európai integrációba, szűkebb értelemben pedig egy közép-európai integráció részeivé kellene válnunk. Jó lenne, ha Romániával valamiféle konföderatív jellegű kapcsolatrendszert tudnánk kialakítani. Mindenképpen fenn kellene tartanunk a határok nyitottságát, amely egyfajta szellemi nyitottságot is jelentene a két ország között. A szabaddemokraták jó kapcsolatra törekszenek az új román vezetéssel. Éppen ezért Rajk László és Szent-Iványi István szerdán már elutazott Romániába, hogy az új vezetéssel tárgyaljon. Röviden: a demokrácia és az emberi jogok alapjára kell helyeznünk a román-magyar viszonyt. Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára: - A kisgazdák mindíg is nemzeti pártként működtek, s ebből eredően nemcsak a határainkon belül, hanem az azokon túl élő magyarság sorsával is kiemelten foglalkoztak, éljenek Ausztráliában, vagy Dél-Afrikában. Hogyne foglalkoztatna bennünket a Romániában élő magyarság sorsa. Arra törekszünk, hogy Magyarország olyan külpolitikát alakítson ki Romániával, hogy az ott élő magyarok valóban magyarként élhessenek. Jó lenne elérni, hogy a romániai magyarok bármikor szabadon hazatérhessenek Magyarországra, ha akarnak, vissza is települhessenek. Szeretnénk, ha Erdély teljes autonómiát kapna. A városok és a falvak közötti kapcsolatokat új alapokra kellene helyezni. Az a véleményünk, hogy a román-magyar viszony nem egy párt ügye. Kapcsolatainkat nem szabad pártpolitikai érdekeknek alárendelni, mert azok általános magyar ügyek. Baranyai Tibor, a Szociáldemokrata Párt alelnöke: - Elsődlegesnek tartom, hogy gazdaságilag jobb kapcsolatokat alakítsunk ki a két ország között. További feladatunknak tekintjük, hogy elérjük: Erdélyben a magyar kultúra, a könyvkiadás, az eszmék szabad áramlása váljon uralkodóvá. Véleményem szerint Erdély Kelet-Európa Svájca lehetne, ha a népeket hagynák, hogy külső nyomás nélkül éljenek. A sovinizmust és a nacionalizmust mindíg kívülről vitték be Erdélybe. Várható volt, hogy az erőszakos diktatúrát csak erőszakos eszközökkel lehet megdönteni. Most arra kell törekednünk, hogy Románia a többi kelet-európai országhoz hasonlóan felcsatlakozhasson Európához. Várjuk a többpártrendszer kialakulását Romániában, s örülünk annak, hogy már mozgolódnak a szociáldemokraták Bukarestben. Van remény arra, hogy politikai demokrácia jöjjön létre a szomszédos országban. (folyt.)
1989. december 28., csütörtök 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|