|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Játékszín művészeinek nyílt levele
"Fájdalmas, hogy csak a nagy történelmi drámák hozzák össze a
népeket, de reméljük, hogy most már nemcsak a bajban tartunk össze,
hanem valódi tartalommal töltődik meg a román-magyar barátság oly
sokszor elcsépelt fogalma.
A mi feladatunk, hogy a művészet eszközeivel őrizzük meg ezt az
egységet. Fogadjuk meg, hogy mi színészek nem engedjük soha többé,
hogy külső vagy belső erő elnyomja a művészetet. Legyen a művészet
végre szabad, mint a gondolat."
SZER, Világhíradó:
A második nagy nemzeti megmozdulás
"Az volt az ember érzése, hogy most végre itt egy olyan esemény,
amelyben a pártok, a vallások, a származások, a társadalmi
különbségek nem játszhatnak szerepet, mert tényleg azt lehetett
tapasztalni, hogy a szegény nyugdíjas néni éppúgy megmozdult, mint a
vállalatok dolgozói, mint ahogy a véradók sorban álltak, a
konzerveket dobálták bele a kosarakba, tehát tényleg 1956 jelenségei
mellett ez volt talán a második olyan nagy nemzeti megmozdulás,
amely mindenkit egyformán megmozgatott.
Mégis azt kell mondani, hogy ez az esemény bizonyos belpolitikai
motívumokat hozott felszínre, ezeket pedig én úgy értem, hogy miután
március 25-ikén választások lesznek, azok a pártok, amelyek ezeket a
választásokat nagyon komolyan veszik - bár ki ne venné komolyan -,
ezt az eseményt is felhasználták."
|
|
|
|
|
|
|
Bolgár külpolitika - török kérdés - ellenzék
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1989. december 22. péntek (MTI-tud) - Bojko Dimitrov bolgár külügyminisztert a bolgár-török viszonyról és a bulgáriai muzulmánok problémájáról is megkérdezték az újságírókkal való első - csütörtökön tartott - találkozóján. Válaszában a külügyminiszter rámutatott, hogy az eddigi tekintélyuralmi rendszerben minden döntést egy személy hozott, s előzetesen nemcsak a kormányt és a külügyminisztériumot nem tájékoztatta, de még a Központi Bizottságot, sőt a Politikai Bizottságot sem. Valamennyiüket befejezett tények elé állították.
A kérdéskört a külügyminiszter nagyon kényesnek nevezte, mert a lakosságban sok emóció halmozódott fel körülötte. ,,Minden, nem a helyén kimondott vagy elmulasztott szó beláthatatlan következményekhez vezethet,, - mondotta Dimitrov, majd reményét fejezte ki, hogy török kollégája hozzá hasonló konstruktív álláspontot képvisel majd a január 9-iki bolgár-török külügyminiszteri tárgyalásokon Kuvaitban. Közölte: a BKP Központi Bizottsága Alekszander Lilov vezetésével bizottságot alakított, amely figyelmesen és sokoldalúan elemzi a problémát és kidolgozza a párt álláspontját. A kérdés megvitatásába az ország társadalmi erőinek képviselőit is bekapcsolják. ,,Tisztában vagyunk vele - hangoztatta Dimitrov -, hogy ez nem csak a pártra tartozó probléma, hanem valamennyi állampolgárt érinti, ezért megoldásához széles körű társadalmi konszenzus szükséges.,, Az ellenzék bírálja a vezetést késlekedése miatt. Zselju Zselev, a bolgár Demokratikus Erők Szövetségének elnöke az MTI tudósítójának nyilatkozva ,,etnikai robbanás,, veszélyéről beszélt, amely ,,megkövetelné a nagyon gyors és nagyon bátor cselekvést, ide értve a Zsivkov-rezsim politikájának bűncselekményként való elítélését, a török nevek visszaadását is,,. A hatalom képviselői az ellenzéki vezetőkkel való nem hivatalos találkozóikon egyetértést mutattak ezzel, de nem tesznek semmit - mondotta Zselev, aki a demokratizálódás folyamatát félti az etnikai konfliktustól. ,,A törökök és a bolgár mohamedánok fellázadása újabb súlyos terhet jelentene az országnak, kiélezné a bolgár és a török etnikum közötti ellenségeskedést, az pedig megbénítaná az egész demokratizálódási folyamatot,, - hangsúlyozta Zselev. +++
1989. december 22., péntek 07:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|