|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pénzügyminisztérium felhívása
"A Pénzügyminisztérium kéri a
pártokat, hogy az Országgyűlés által 1990. évre jóváhagyott állami
költségvetési támogatás felosztása érdekében a Pénzügyminisztérium
III. Társadalmi Közkiadások Főosztálya részére (Budapest, V., József
nádor tér 2-4.) szíveskedjenek megküldeni a jelenlegi
taglétszámukról szóló nyilatkozatot, valamint a pártként való
működést igazoló bírósági végzés másolatát."
SZER, Világhíradó:
Új pártok Romániában
"Jelenleg a legszervezettebbnek a Keresztény Nemzeti Parasztpárt
látszik. Ami új ebben - elődjével, a Nemzeti Parasztpárttal szemben
- az a párt vallásos orientációja: a keresztény etika. A párt a
görögkeletieket, a görögkatolikusokat, a római katolikusokat és a
protestánsokat akarja tömöríteni. Ami viszont régi a programban, az
a paraszti érdekképviselet. Programja a mezőgazdaság
újjászervezését, a kollektív gazdaságok megszüntetését tartalmazza,
valamint a szabad választás lehetőségének megteremtését az egyéni és
a társult gazdálkodás között."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Genscher Romániáról és Kelet-Európáról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. december 28. csütörtök (MTI-TUD) - Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerint az NSZK a Ceausescu-rendszer bukása után széles alapokra helyezheti viszonyát Romániával. Bonn korábbi óvatosabb magatartását az az aggodalom szabta meg, amelyet az erdélyi szászok és a bánáti svábok sorsa miatt érzett, hiszen a romániai német és magyar kisebbségnek súlyos elnyomást kellett elszenvedni az önkényuralom éveiben.
A külügyminiszter a ZDF tévéállomás késő esti műsorában nyilatkozva kinyilvánította reményét, hogy a romániai elnyomás megszüntével, a belső fejlődésben feltárulkozó esélyek láttán esetleg sokan azok közül a németek közül is felülvizsgálják elhatározásukat, akik már eldöntötték áttelepülésüket az NSZK-ba. A Romániával való együttműködés fejlesztése során ezért Bonn és az Európai Közösség többi állama is mindent megtesz a jelenleg nagyon lehangoló belső helyzet javításáért. Genscher határozott igennel válaszolt a tévériporternek arra a kérdésére, hogy a romániai rendszerváltozással és Bukarest Nyugat felé való nyitásával betetőződő kelet-európai fordulat után a földrész szívében elhelyezkedő NSZK számára Kelet-Európa ugyanolyan fontos-e, mint Nyugat-Európa és az Európai Közösség (EK). Ez mindig is így volt - hangsúlyozta a szabaddemokrata párti (FDP) miniszter. Az NSZK az EK tagjaként a jövőben is előre kívánja lendíteni az európai egységesülési folyamatot a közösség keretében. Az EK egész Európa számára a reménység horgonyává vált, elsősorban Közép- és Kelet-Európa számára. Az is tény, hogy azok a célok, amelyeket a múltban a helsinki folyamattal és az NSZK úgynevezett keleti szerződéseivel követtek, éppen most megvalósulóban vannak Közép- és Kelet-Európában. Most nyilvánvalóan az az érdeke a németségnek, az Európai Közösség és a nyugati szövetség részét alkotó NSZK-nak, hogy élen járjon a kelet-nyugati közeledésben, mert ez megkönnyíti a két német állam közeledését is. Genscher meggyőződése szerint a közép- és kelet-európai demokratizálási folyamat kihat a biztonsági helyzetre is, hiszen az emberi jogok szavatolása a Varsói Szerződés tagállamaiban több biztonsággal kecsegteti egész Európát, tehát a Nyugatot iss. Bonn diplomáciai vezetője ezért is tartja oly fontosnak, hogy az 1990-es esztendő valóban a leszerelés éve legyen. (folyt.)
1989. december 28., csütörtök 10:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|