 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pénzügyminisztérium felhívása
"A Pénzügyminisztérium kéri a
pártokat, hogy az Országgyűlés által 1990. évre jóváhagyott állami
költségvetési támogatás felosztása érdekében a Pénzügyminisztérium
III. Társadalmi Közkiadások Főosztálya részére (Budapest, V., József
nádor tér 2-4.) szíveskedjenek megküldeni a jelenlegi
taglétszámukról szóló nyilatkozatot, valamint a pártként való
működést igazoló bírósági végzés másolatát."
SZER, Világhíradó:
Új pártok Romániában
"Jelenleg a legszervezettebbnek a Keresztény Nemzeti Parasztpárt
látszik. Ami új ebben - elődjével, a Nemzeti Parasztpárttal szemben
- az a párt vallásos orientációja: a keresztény etika. A párt a
görögkeletieket, a görögkatolikusokat, a római katolikusokat és a
protestánsokat akarja tömöríteni. Ami viszont régi a programban, az
a paraszti érdekképviselet. Programja a mezőgazdaság
újjászervezését, a kollektív gazdaságok megszüntetését tartalmazza,
valamint a szabad választás lehetőségének megteremtését az egyéni és
a társult gazdálkodás között."
|
|
|
|
|
|
 |
Figyelmeztető sztrájk Tiszaszalkán
|
1989. december 28., csütörtök - Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott csütörtök délben a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységének 300 dolgozója, tiltakozva az üzem önállóságát halogató ipari minisztériumi döntés ellen.
A Szabolcs-Szatmár megyei nagyközségben lévő gyáregység munkásai
már régóta szorgalmazzák az elszakadást a budapesti központtól. Ők
ugyanis tíz éve csak nyereséget tesznek le a közös asztalra, míg a
törzsgyár eredményei - az egyező termelési érték és létszám ellenére
- félévtizede fokozatosan romlanak, sőt az utóbbi időszakban már
jelentős, s egyre növekvő a veszteség. Ezzel szemben a két
kollektíva közül a fővárosinak nagyobb az átlagkeresete, évente
átlagosan mintegy 30 ezer forinttal visz többet haza egy-egy pesti
dolgozó.
A válást végül június 30-án határozatában kimondta a vállalati
tanács, s annak értelmében 1990. január 1-jén a tiszaszalkai
gyáregységből megalakult volna a Forromasch Tisza-menti Gépipari
Vállalat. Az új vállalat létesítéséről szóló határozatot az Ipari
Minisztérium azonban eddig nem adta ki. Az indok: időközben a
központ és a gyáregység között vita merült fel a rövid lejáratú
hitelek elosztásában. A korábbi megállapodást a budapestiek
egyoldalúan felbontották, mégegyszer annyi kölcsönt hárítanának a
szabolcsiakra, ők viszont 60 milliónál több hitel törlesztését nem
vállalják.
A figyelmeztető sztrájkot tartó tiszaszalkaiak az egyezkedésre
csütörtökre összehívták a vállalati tanácsot, de a budapestiek,
feltehetően azért, mert a két ünnep közötti időszakot már
ledolgozták nem jelentek meg. A tanácsülés így határozatképtelenség
miatt elmaradt. A munkabeszüntetés után viszont munkásgyűlést
tartottak, ahol a résztvevők úgy határoztak, kérik az Ipari
Miniszteriumtól a vállalat alapításáról szóló okiratot, egyben
javasolják: a vitatott ügyben - a hitelmegosztás mértékéről -
döntsön majd bíróság. A dolgozók egyöntetűen állást foglaltak:
amenyiben nem kapják meg az önállóságot, újabb sztrájkot tartanak,
valamennyi műszak mindaddig leáll, amíg a minisztérium meg nem hozza
a számukra kedvező döntést. (MTI)
1989. december 28., csütörtök 15:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|