 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A magyarországi cigányok szövetségeinek felhívása
"A magyarországi cigányok
szövetségei (Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a
PHRALIPE Független Cigányszervezet, a Cigány Ifjúsági Szövetség és a
Magyarországi Zenész Cigányok Szövetsége) segélyezési bizottságot
hozott létre Románia népének megsegítésére. A szövetségek felhívják
a magyarországi cigánylakosságot, hogy adományaikkal járuljanak
hozzá a szabadságukért harcoló romániai népek megsegítéséhez. A
jelentkezőktől elsősorban pénzt és tartós élelmiszereket várunk. A
bejelentéseket a következő címekre és telefonszámon kérjük megtenni:
Budapest V., Guszev u. 21. Telefon: 1-326-130; Budapest VI.,
Felsőerdősor 16-18 sz. Telefon: 1-214-913; Budapest XIII., Váci út
90. V. emelet 23. sz. Telefon: 1-401-818."
SZER, Magyar híradó:
Kolozsvári Rádió
"... az aláírók
azoknak a riportereknek, szerkesztőknek, rádiós műszakiaknak a
sorából származnak, akik a Ceausescu-rendszer nemzetiségi kulturánk
megsemmisítésére irányuló politikájának közvetlen szenvedőiként 1985
januárjában éhezőkké. Ekkor zárattak be Erdélyben a magyar,
német, szerb nyelveken működő területi rádióstúdiókat. A döntés
eredményeként egyik napról a másikra kiürítették az épületeket,
leszerelték a berendezéseket, elhurcolták a felbecsülhetetlen
hangdokumentumokat őrző szalagtárakat. Ezeknek a felvételeknek minden
bizonnyal oly nagy volt a bűnük, hogy méltán megérdemelték sorsukat.
Az egyébként hirhedt politikai foglyokkal tömött illavai börtön
pincéjébe szállították őket, és azóta nyomuk veszett."
|
|
|
|
|
|
 |
Erdély
|
München, 1989. december 27. (SZER, Magyar híradó) -
Munkatársunk, Ara Kovács Attila Erdélyben tett rövid látogatásáról
számol be.
- Bár a Ceausescu házaspár kivégzését követően az egész ország
területén látványosan hanyatlott a harci tevékenység, elhamarkodott
következtetés lenne közvetlen és egyértelmű összefüggést látni a két
esemény között, ugyanis a konszolidáció jelei korábban - és ami még
fontosabb - fokozatosan már az előző napok folyamán is
megmutatkoztak.
Ennek a konszolidációnak a forrása az az összetartás, amely a
románságot, egyébként még az előző rezsimtől megörökölt egységbe
fogta. De nemcsak ez, hanem annak felismerése is, hogy e
forradalomban a román nép egy, szintén románokból álló, számban nem
jelentős, de erőben jelentékeny kisebbséggel, a biztonségi
alakulatokkal találta magát szembe. Olyasmi történt tehát, amire a
Ceausescu-rezsim nem készítette fel őket, vagyis román a
románra lőtt. Így aztán az utca embere nemcsak azt vonhatta le
magának tanulságként mindebből, a nemzeti kizárólagosság nem épp a
legjobb tanácsadó akkor, amikor a társadalmi igazságosság és a
rendszerváltás érdekében kockáztatja az életét, hanem azt is, hogy
azok a tömegek, amelyeket eddig a bukott rendszer ősellenségnek
nevezett - főként tehát a magyarság -, valójában mellette áll. Az
erdélyi magyarság pedig bizonyította ezt a következtetést.
Nemcsak Tőkés László személye vált szimbólumává a romániai
forradalomnak, hanme az a példátlan nyugalom is, amely a forradalom
alatt a magyarok által lakott vidékeken megmutatkozott. Mellesleg
szólva, a Securitate erői épp itt - Nagyváradon, Szatmáron,
Marosvásárhelyen és Székelyföldön - álltak át elsőként a hadsereg
oldalára, vagyis mondhatnám úgy is, itt volt a legkevesebb esélyük
a túlélésre.
1989. december 27., szerda
|
Vissza »
|
|
- Erdély - 1.folyt.
|
A román társadalom, most természetesen nem érintve az eljövendő
politikai pártok lehetséges konfliktusát - melyet ma még igazából
megítélni nem lehet - kellő érettséggel és a kisebbségekkel való
szövetség megkötésére készen néz szembe a holnappal.
A kérdés azonban, hogy a hadsereg - kulcsszerepet játszott
a győzelemben - milyen mértékben tud majd mértéktartóan a háttérben
maradni, nem kisajátítani a döntés jogát akkor, amikor a politikának
jön el az ideje és leáldozik a harcoké. Minden jel arra mutat, hogy
egyelőre a hadseregnek reális társadalmi ellensúlya nem létezik.
Amikor az elmúlt napokban Kolozsvárott jártam, a politikai
pártok megszerveződése épphogy csak megindult. Ezzel szemben
mindenki tudta és mindenki érezte - nemzetiségtől függetlenül -, a
civil társadalom kiépítésében döntően az fog meghatározni mindent,
hogy a pártok milyen gyorsan és milyen mélyen képesek majd
elsajátítani azt, amit egyszerű szóval Európának szokás nevezni. És,
ha ez érvényes a román politikai törekvésekre, akkor százszorosan
áll a román kisebbségekére, amelyek ha fönn akarnak maradni, és
ha lépést akarnak tartani az ország demokratizálódásával, akkor
minél előbb meg kell teremtsék saját politikai pártjukat, vagy
pártjaikat. +++
1989. december 27., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|