|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A magyarországi cigányok szövetségeinek felhívása
"A magyarországi cigányok
szövetségei (Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a
PHRALIPE Független Cigányszervezet, a Cigány Ifjúsági Szövetség és a
Magyarországi Zenész Cigányok Szövetsége) segélyezési bizottságot
hozott létre Románia népének megsegítésére. A szövetségek felhívják
a magyarországi cigánylakosságot, hogy adományaikkal járuljanak
hozzá a szabadságukért harcoló romániai népek megsegítéséhez. A
jelentkezőktől elsősorban pénzt és tartós élelmiszereket várunk. A
bejelentéseket a következő címekre és telefonszámon kérjük megtenni:
Budapest V., Guszev u. 21. Telefon: 1-326-130; Budapest VI.,
Felsőerdősor 16-18 sz. Telefon: 1-214-913; Budapest XIII., Váci út
90. V. emelet 23. sz. Telefon: 1-401-818."
SZER, Magyar híradó:
Kolozsvári Rádió
"... az aláírók
azoknak a riportereknek, szerkesztőknek, rádiós műszakiaknak a
sorából származnak, akik a Ceausescu-rendszer nemzetiségi kulturánk
megsemmisítésére irányuló politikájának közvetlen szenvedőiként 1985
januárjában éhezőkké. Ekkor zárattak be Erdélyben a magyar,
német, szerb nyelveken működő területi rádióstúdiókat. A döntés
eredményeként egyik napról a másikra kiürítették az épületeket,
leszerelték a berendezéseket, elhurcolták a felbecsülhetetlen
hangdokumentumokat őrző szalagtárakat. Ezeknek a felvételeknek minden
bizonnyal oly nagy volt a bűnük, hogy méltán megérdemelték sorsukat.
Az egyébként hirhedt politikai foglyokkal tömött illavai börtön
pincéjébe szállították őket, és azóta nyomuk veszett."
|
|
|
|
|
|
|
Katolikus Szemle
|
----------------
München, 1989. december 27. (SZER) - A hónap, és egyben az 1989-es esztendő utolsó hete lévén - adásunkban a Rómában megjelenő Katolikus Szemle ez évi 4. számából adunk tartalmi ízelítőt: a bevezető dolgozat szerzője, Sárközy Péter, magyar nyelv- és irodalomtanár a római egyetemen Cs. Szabó Lászlóra emlékezik. Utána Tomka Miklós, Budapesten élő szociológus ad képet arról: milyen is az egyház helyzete Magyarországon. - Ebből idézünk:
- Átmeneti időket élünk, bizonytalanokat, mint amikor a küszöbön áll valaki -, nem tudjuk érkezik-e, vagy távozik. A magyar kereszténységben, ahol évtizedekben, vagy emberöltőkben mérjük az időt, különösen nyomasztó a folyamatosság, a biztonság hiánya.
A megújúlás tény. Az elvallástalanodási trend 30 év után megállt, talán lassacskán meg is fordul. Az országos sajtó vallásos fellendülésről ír. Egyre általánosabb, egyre hangosabb a keresztény kultúra iránti igény. Józan racionalitással ma nem hívők - marxisták és nem marxisták - javasolnak szerzetes nővéreket a kórházakba, keresztény lelkesedést az alkoholisták, kábítószerezők megmentésére.
Nyilvánvaló: a kereszténység társadalmi megítélése megváltozott. Ebben a megújúlás valódi jeleinek is része van. Aztán az ifjúsági találkozóknak és lelkigyakorlatoknak, a népszerű, modern zenébe fogalmazódó áhítatnak, vagy éppen a teológiai érdeklődésnek és verejtékes tanulásnak. A megújúlás tehát tény. S mivel a jelen - ha tetszik, ha nem - valamiképpen tartalmazza a múltat, hát ez a megújúlás is korábbi erőfeszítésekre támaszkodik. (folyt.)
1989. december 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|