|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A magyarországi cigányok szövetségeinek felhívása
"A magyarországi cigányok
szövetségei (Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a
PHRALIPE Független Cigányszervezet, a Cigány Ifjúsági Szövetség és a
Magyarországi Zenész Cigányok Szövetsége) segélyezési bizottságot
hozott létre Románia népének megsegítésére. A szövetségek felhívják
a magyarországi cigánylakosságot, hogy adományaikkal járuljanak
hozzá a szabadságukért harcoló romániai népek megsegítéséhez. A
jelentkezőktől elsősorban pénzt és tartós élelmiszereket várunk. A
bejelentéseket a következő címekre és telefonszámon kérjük megtenni:
Budapest V., Guszev u. 21. Telefon: 1-326-130; Budapest VI.,
Felsőerdősor 16-18 sz. Telefon: 1-214-913; Budapest XIII., Váci út
90. V. emelet 23. sz. Telefon: 1-401-818."
SZER, Magyar híradó:
Kolozsvári Rádió
"... az aláírók
azoknak a riportereknek, szerkesztőknek, rádiós műszakiaknak a
sorából származnak, akik a Ceausescu-rendszer nemzetiségi kulturánk
megsemmisítésére irányuló politikájának közvetlen szenvedőiként 1985
januárjában éhezőkké. Ekkor zárattak be Erdélyben a magyar,
német, szerb nyelveken működő területi rádióstúdiókat. A döntés
eredményeként egyik napról a másikra kiürítették az épületeket,
leszerelték a berendezéseket, elhurcolták a felbecsülhetetlen
hangdokumentumokat őrző szalagtárakat. Ezeknek a felvételeknek minden
bizonnyal oly nagy volt a bűnük, hogy méltán megérdemelték sorsukat.
Az egyébként hirhedt politikai foglyokkal tömött illavai börtön
pincéjébe szállították őket, és azóta nyomuk veszett."
|
|
|
|
|
|
|
Lillehammer már egymilliárd dollárnál tart (1. rész)
|
1989. december 27. szerda (Reuter) - Amikor több mint egy évvel ezelőtt a szöuli játékok idején Lillehammer elnyerte az 1994-es téli olimpia rendezésének jogát, a norvég városka lakói örömtáncot lejtettek az utcákon. Manapság, 1989 és 1990 fordulóján egyre kevesebb okuk van a boldogságra a lillehammerieknek. Az előkészületeket még jóformán meg sem kezdték - mindössze annyi történt, hogy az egyik közeli hegyen egy tisztást vágtak az erdőben a lesiklópálya részeként -, ám az olimpia becsült költségei az eredetihez képest majdnem megnégyszereződtek, már egymilliárd dollárnál tartanak. Ennek következtében a 22 ezres lélekszámú város polgárai elkeseredetten vitatkoznak arról, vajon szükségük van-e egyáltalán e téli sportparádéra. Sokan úgy vélik, hogy jelentős összegeket lehetne megtakarítani akkor, ha a már létező létesítményeket vennék igénybe - például a Holmenkollen sísáncot. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy a sánc Oslóban van, 180 kilométerre Lillehammertől. Annak a lehetősége is felmerült, hogy a százmillió dollár költséggel épülő, 1991-re elkészülő oslói Konferencia arénában tartsák a műkorcsolyázó és jégkorong-viadalokat, csak hát ebben az esetben aligha beszélhetnének a rendezők lillehammeri olimpiáról, sokkal inkább oslóiról... Audun Tron, Lillehammer polgármestere már a legrosszabbtól tart. - Ha nem sikerül megvalósítani terveinket, vagyis összehozni egy valóban lillehammeri téli olimpiát, akkor legjobb, ha felhagyunk az egésszel - mondta. Eleonore Bjartveit norvég kulturális miniszter szerint a jelenlegi 6.7 milliárd koronás (egymilliárd dollár) költségvetést jócskán csökkenteni kell, közelebb hozni az 1987-ben elfogadott eredeti 1.8 milliárd koronás (270 millió dollár) tervhez. A kép persze nem olyan sötét, mint ahogy sokan látják. Lillehammer már most rendelkezik egy kis stadionnal, egy műlesikló pályával, megfelelő sífutó és női lesikló tereppel. A jégstadion, a bobpálya, a sísánc azonban még hiányzik, akárcsak a sajtóközpont és szállodai hely mintegy tízezer embernek. Ráadásul a környék úthálózata is jelentős felújításra szorul. Lillehammernek korábban mindössze annyi köze volt az olimpiákhoz, hogy 1973-ban izraeli ügynökök a város környékén lőttek agyon három arabot, akikről - mint később kiderült, tévesen - azt hitték, hogy egy évvel korábban a müncheni olimpián végrehajtott gyilkos palesztin kommandóakció részesei voltak. (folyt.köv.)
1989. december 27., szerda 11:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|