 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szállításkapacitás felajánlása
"Húsz orvos és orvosi felszerelések,
élelmiszerek Romániába történő kiszállítását ajánlja fel a Tér- és
Forma Rt. és az Auto-Coop Kisszövetkezet. Éjjjel-nappal várjuk
jelentkezésüket a következő címen: Budapest XIV., Fogarassy út 127.
sz. Telefon: 1-633-943 - Bauer Árpád ügyvezető igazgató."
SZER román nyelvű adása:
Románia és a hadsereg
"A katonaság mindig is az egyensúly egyik forrása volt, kész a
demokrácia restaurációjára. Ha a politikai helyzet szélsőséges, vagy
anarchista rendszer irányába fejlődik, a hadsereg mindig
közbeavatkozik, egy ideig fontos szerepet játszik, majd visszavonul,
és helyet ad a népi intézményeknek. Romániában a hadseregnek
gyökerei vannak a népben, a hadsereg nincs elszigetelve a néptől,
úgy mint ahogy a Securitate emberei vannak, akik saját népünk érdekei
ellen harcolnak, és ebben vezető szerepet játszanak."
|
|
|
|
|
|
 |
- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
|
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán
inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen
érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is
jókedvében volt.
A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a
fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József
elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet
rezidencián.
Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most
Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali
megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél
úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak
különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni
őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes
külügyminiszterek dolgozzák ki.
A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron
kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett
álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség,
sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s
elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig
testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán
kilép a szerződésből.
Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a
bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja
is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva
az át- és újragondolás állapotában leledzik.
Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére
nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta,
a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus
történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább
fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét
fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot
megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa,
hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak
tekinti. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (12.22-12.24) - A temesvári szikra
"Kimentünk az utcvára minden cél nélkül, boldogan. A Felszabadulás téren az emberek egymást ölelgették, s kisvártatva kibontott magyar és román zászlók alatt ünneplő tömeg érkezett a Keleti pályaudvar felől. A napok óta a diktátor bukását követelő éhség- és ülősztrájkot folytatók jöttek. A járókelők közéjük álltak. Mámor, boldogság, megkönnyebbülés az arcokon. Mindenki sírással küszködött, többen sírtak is. A következő órákban és napokban megmozdult az egész magyar társadalom, korábban elképzelhetetlen nemzeti egységben aktivizálódtak az energiák, mindenki, mindennel, mindenféleképpen segíteni akart."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|