Rendszerváltás és az MTI

	Szovjet kőolaj
-------------- London, 1990. október 31. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Pártos Gábor beszámolóját olvassuk fel arról, milyen reménye lehet a kelet-európai iparnak és persze az autósoknak a gazdasági káosz közepette: - Miután Kuvait Irak általi megszállását követően a nyersolaj világpiaci ára megkétszereződött, ez ritka alkalommal szolgált a Szovjetunió számára, hogy fellendítse az olajkivitelből származó jövedelmét. Most azonban, hogy a becslések szerint a szovjet nyersolajtermelés az idén legalább 5 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a tavalyi 607 millió tonna, ez az alkalom kicsúszik a Kreml kezéből. A tény, hogy az oroszoknak nincs elegendő olajuk a hazai szükségletek kielégítésére arra késztette a kormányt, hogy a hiány hatásának oroszlánrészét a KGST-n belüli kereskedelmi partnereire hárítsa. Ez év júliusa óta tehát csökkentek a kelet-európai országoknak juttatott olajszállítmányok átlagban közel egyharmaddal. Mindennek a már említett hatása csaknem katasztrófálisnak mondható, hiszen az utóbbi időkig Jugoszlávia és Románia kivételével Kelet-Európa csaknem teljesen a Szovjetuniótól függött ezen a téren. Az utóbbi hónapok közel-keleti válsága pedig a nemzetközi olajárak olyan hatalmas fokú emelkedését okozta, hogy ez újabb és az előzővel egyenlő csapást mért Kelet-Európa amúgy is küszködő nemzetgazdaságaira. Bulgáriában október közepe óta adagolják jegyre a benzint, míg Magyarországon a kormány múlt heti kísérlete a benzinárak kétharmados felemelésére a taxisok és fuvarosok fellázadására vezetett. A magyarokat azonban tegnap további rossz hír rázta meg, amikor a szovjet hatóságok közölték: a Kreml csak az esetben hajlandó leszállítani a beigért olajszállítmányokat ez év megmaradó részében, ha Magyarország ezért keményvalutával, vagy legalábbis olyan árucikkekkel fizet, melyeket az oroszok azután a nemzetközi piacon értékesíthetnek. (folyt.) 1990. október 31., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szovjet kőolaj - 1. folyt.
Ez a szovjet lépés tehát valójában véget vetett a megmaradó kéthónapos lélegzetvételi időnek január elsejéig, amikor a nagyjából értéktelen rubelt a keményvaluta váltja fel, mint a Szovjetunió és KSGT-beli partnerei közötti új fizetési eszköz. Csehszlovákiára is rossz hír vár azt a tegnap elért egyezményt követően, melynek értelmében a szovjet olajszállítmányok az ez évi 16,5 millió tonnáról 13 millió tonnára fognak csökkeni, bár az oroszok az egyezmény nélkül sem tartották be az említett 16,5 milliós mennyiség leszállítását. A kelet-európai országok most azt remélik, hogy amennyiben konvertibilis valutával kell fizetniük a szovjet olajért, legalább erősebb jótállással fognak rendelkezni 1991-től fogva a zavartalan olajszállítmányokat illetően. Ez a nézet pedig helyesnek is bizonyulhat, persze csakis akkor, ha eléggé jó minőségű árucikkeket tudnak eladni a Szovjetuniónak, olyan minőségűeket, melyeket világszerte keményvalutáért értékesítenek. Ez alatt pedig ezek az országok keresztül kasul kutatják a világot alternatív olajforrások után, ahonnan beszerezhetik olajszükségleteiket. Bulgária például tegnap egyezményt kötött Iránnal, melynek értelmében ipari cikkeket fog szállítani - cserében iráni olajért. Kelet-Európa energiaválságának enyhítése szempontjából további jó hírt jelent a világ 24 legiparosodottabb országának az úgynevezett G-24 csoportnak új erőfeszítése, miután tegnapi brüsszeli ülésükön elhatározták, hogy az energia kérdése szintén prioritást kapjon a Kelet-Európának nyújtandó egybehangolt segélyprogramjukban. A G-24 azonban nem ment odáig, hogy segítséget ajánljon fel Kelet-Európának, a fizetési mérleggel kapcsolatos probléma terén, ezt a kérdést inkább a nemzetközi pénzügyi szervezetekre hagyják. (folyt.) 1990. október 31., szerda
Vissza »

	- Szovjet kőolaj - 2. folyt.
Az energiaellátás terén tehát Kelet-Európa kilátásai eléggé lehangolóak. A Nyugatról származó segítség csak részben enyhítheti a jelenlegi válságot. Még nagy munkára van szükség ahhoz, hogy felszámolják az idejét múlt központi tervezésű ipari intézményeket, amelyek bizonyos esetekben olykor négyszer annyi energiát fogyasztanak, mint nyugati megfelelőik. A kelet-európai országok ugyanolyan elkeseredetten várják tehát az Öböl-válság végét és az olajárak újbóli csökkenését, mint több harmadik világbeli ország. +++ 1990. október 31., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »